Húzzatok a pi888ba, nagyon liberális vagyok!
2016.05.25. 11:48
Tudjátok, hogy néz ki a gyakorlatban „Szavazz a liberálisokra különben lelőjük a kutyádat!”? Liberális vagyok! Húzzá' szavazni a pi888ba! Fellöklek és mellbe váglak! Így szépen sorjában.
A liberálisok mindig is erősek voltak a tolerancia diktatúrájában, de ezt igyekeznek titkolni. Ritkán buknak le, de most ezt alaposan megtették. Le került az álarc a világ „legmenőbb” politikusáról, akit a világsajtó az új politikai elit példaképeként, modern kor politikájának igazi alapítójaként ünnepelt megválasztásakor. Hipertoleráns, hiperliberális, hiperhiper. Volt bokszoló, bungee jumping oktató, tetovált, 46 éves liberális szépfiú. Õ a kanadai kormányfő, Trudeau, akit egyszerűen csak menőnek nevezett a sajtó. Az első ember, aki nem csak dumál a liberalizmusról, hanem úgy is él, és van elég bátorsága úgy is kormányozni.
A világ kevés liberális kormányfőinek egyike, aki esélytelenként nyerte meg a választást és azonnal lenyűgözte a világot. Kormánya fele nő, de van muszlim, indiai, meleg, szóval a szivárvány minden színe, amolyan igazi üres propaganda kormány. A menekültválság kapcsán azonnal hihetetlen humánumot mutatott és 25 ezer szír befogadását jelentette be. Kis szépségfolt csupán, hogy a menekülteket mazsolázzák, vagyis komoly ellenőrzéseken kell átesniük és csak megfelelő képzettség esetén mehetnek Kanadába. Ez azonban nem árthat a 3 gyerekes mintaapa és mintaminiszterelnök imázsának. Ez ott így megy és kész.
Egy évnek sem kellett azonban eltelnie és kibújt a szög a zsákból. Kiderült a kanadai szépfiú valóban baloldali liberális, vagyis a toleranciát, még a tolerancia feláldozása árán is megvédi, sőt ha kell, akár erőszakkal is. Õ is, mint annyi rendes elvtársa, a liberalizmus gyakorlatát a tolerancia diktatúrájaként képzeli el.
Az egyik renitens konzervatív képviselő és néhány társa, közöttük egy nő, a parlamentben beszélgetni mert, amikor ő már elrendelte a szavazást, valami nemes és felemelő ügy érdekében, amivel sokkal jobbá tudja majd tenni a világot. Talán épp a fák és a szöcskék jogainak védelmét akarták törvénybe iktatni, vagy az elítélt terroristák azon jogát szabályozó törvényt fogadták el, hogy választhassanak a Playstation és az Xbox között a börtönben.
A történelem eme néhány kerékkötője azonban meg akarta akadályozni ebben „ÕT”. Sok mindenre kiterjed a tolerancia, liberálisoknál, de erre azért nem. Elvégre mindennek van határa! A liberális atyaúristen éppen megakarja menteni a világot a gonosz konzervatívoktól, ezek az ellenségek meg ott úgy próbálják megakadályozni, hogy nem ülnek le és nem szavaznak? Mi ez, ha nem az emberiség jobbik részének elárulása, vagy épp ellenforradalom. Mert az rendben van, már valakik úgy vállalnak gyereket, hogy 8 éves korukra maguk dönthessék el, hogy fiúk vagy lányok legyenek, (mert a nem az választás kérdése), hogy aztán nemsokára joguk legyen a hormonterápiához is. De, hogy egy ellenzéki képviselő nem azt csinálja, amit a kormányfő mond, no azt már nem. A toleranciának is van határa.
A világ csúcs liberálisa, mivel a szép szó nem használt azt tette, amit tenni kell annak, aki tudja, hogy aki a jó céllal szembeszáll, az nem méltó a toleranciára. A jó cél szentesíti az eszközt és a kommunizmusban felnőtteknek nem kell magyarázni, hogy ez mit jelent. A világ liberálisainak példaképe, ekkor a kamerák kereszttüzében odarontott a csoportosuláshoz és hangos „get the fuck out of my way!” (Húzz a pi888ába!) felkiáltással, a karjánál fogva elrántotta az ellenzéki képviselőt, miközben erőteljes ütést mért könyökkel a félrelökött képviselőnő melleire. Ugyan állítólag nem azért, hogy tudja hol a helye, hanem ahogy állította, a hölgyet csak véletlenül vágta könyökkel mellbe, ami meglehetősen kétséges magyarázat, mivel ő maga lökte félre egy másodperccel korábban, de ne akadjunk fenn a részleteken.
A szépfiú, aki korábban, mint mondtuk bokszoló volt fizikai erejét használta egy politikai vita megoldására. Nem szívesen lennék a felesége, ha ilyen könnyen elveszti a türelmét és ennyire agresszív tud lenni. Ki tudja otthon mik történnek?
Az egész eset igazi nyomora azonban az, hogy ezek után nem válik a világ szégyenévé az illető. Pont olyan hitelességgel fogja majd képviselni azokat a „nemes” elveket, amiket eddig is képviselt, nem veszít hitelességéből, kritizálhat másokat intoleranciájukért és hatalmi arroganciájukért.
Azért egy gondolat kísérletet megérne, hogy mit írna a világsajtó, ha a magyar miniszterelnök vágna könyökkel mellbe egy ellenzéki képviselőnőt?
De a világ nem igazságos, úgyhogy ezen ne agyaljunk!