„A Nemzetközi Valutaalap hirtelen jelentős előrelépést” lát Ukrajnában. Nyilvánvalóan az IMF-nek elég az a tény, hogy az országnak új miniszterelnöke van. (Volodimír Hrojszman vezetésével.) Mindazonáltal az IMF azért még bizonyos problémákat lát a korrupció ügyében”: így kezdődik a német gazdasági-politikai portálon az a cikk, mely arról számol be, hogy öt héttel az ukrajnai kormányváltást követően bejelentették, Kijev megkapja az 1,7 milliárd dolláros hitelt, melyet a Valutaalap eddig késlekedett folyósítani, miután az IMF úgy tapasztalta, hogy az országban a gazdaság egészének stabilitását illetően jelentős előrehaladást értek el. Az IMF elsősorban a korrupció elleni harcot nevezte „lakmuszpapír tesztnek”.

Brit parlamenti képviselők csoportja utazott Moszkvába, hogy előkészítsék az Oroszország elleni szankciók megszüntetését.  Különösen a szigetország mezőgazdasága szenved az orosz ellenszankciók révén. Az öt brit törvényhozó ottani politikusokkal és emberjogi szervezetekkel és brit üzletemberekkel tárgyal majd, de sor kerül „titkos megbeszélésre az orosz parlament külügyi bizottságával” is.

Az olaszországi Velence tartomány parlamentje (regionális tanács) tegnap arra szavazott, hogy az EU azonnal szüntesse meg az Oroszország elleni szankciókat. A Tanács ezen kívül még az olasz kormánytól követelte, hogy „ítélje el az EU-nak a nemzetközi színtéren a fekete-tengeri Krím félszigettel szemben folytatott politikáját”, jelenti az orosz hírügynökség német nyelvű portálja. A határozat e politikát a nemzetközi jog elveivel ellentétesnek ítélte és sürgetett a Krím-félsziget parlamentje és népe által népszavazáson kinyilvánított akarata elismerését. A határozat arra is kitért, hogy a szankciók következtében az olasz exportőröknek eddig 3,6 milliárdos kára keletkezett.

Tegnap a francia rendőrség brutalitása ellen tüntetők Párizsban felgyújtottak egy rendőrautót, jelenti az orosz tévéállomás angol adása a helyszínről. Az elmúlt hetekben a francia rendőrszakszervezet is tüntetett a rendőrök elleni erőszakos  cselekedetek miatt.

Rendkívül kártékonynak tartja az amerikai egyetemi értelmiségiek vezető, két hetente megjelent lapjában az elemzés azt, hogy az amerikai kongresszus és egyes amerikai republikánusok mindent megtesznek arra, hogy lejárassák és hamisan állítsák be az iráni atommegállapodás eredményeit és aláássák az egyezmény megvalósítását. Például azt állítják, hogy annak nyomán az Egyesült Államok 150 milliárd dollárt „adott” Teheránnak, holott ők azt a pénzt kapták vissza, amit az USA elvett Irántól. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség február 26-án kiadott jelentése is azt bizonyítja, hogy a megállapodás igen jól működik. Az jelentősen csökkentette az iráni centrifuga- és nukleáris üzemanyag készletét. Az egykori 18 ezer centrifuga helyett most mintegy 5 ezer pörög és az csak kis mennyiségű uránium előállítására alkalmas. A cikk a megállapodás egyéb eredményeit részletesen elemezve jut arra a következtetésre, hogy az 5 + 1 hatalmak jó egyezményt kötöttek.

Törökország bekérette az EU ankarai nagykövetét, hogy panaszt tegyen annak múlt heti megjegyzései miatt. Hansjörg Haber lekezelően így beszélt az EU-Törökország vízumkönnyítésről: „Van egy német közmondás: kezdj valamit, mint egy török, és fejezd be, mint egy német. De ennek a fordítottja történt. Úgy indult, mint egy német, és úgy fejeződik be, mint egy török”. Egy török külügyi forrás szerint a kormány feldühödött a nagykövet megjegyzésén, írja az uniós ügyekre szakosodott portál.

Az Európai Bizottság tegnap áttekintette eddigi csatáit a „jobboldali lengyel kormánnyal” és most azzal fenyeget, hogy jogi eljárást indít az ország ellen, hacsak hétfőig „jelentős javulás” nem mutatkozik az alkotmánybírósággal kapcsolatos vitát illetően. A Bizottság januárban példa nélkül álló vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogy a Jog és Igazság Párt (PiS) kormánya megszegte-e a demokratikus szabályokat az alkotmánybírósággal való konfrontációja ügyében. A három fő gond: a korábbi parlament által választott három bírót Andrzej Duda elnök nem eskette fel; a kormány nem engedelmeskedett e bíróság ítéletének, amely szerint a bíróság működését illető jogi változtatások alkotmányellenesek és az, hogy vajon a testület még mindig tud-e hatékony ítéleteket mondani az új törvényhozásra vonatkozóan.  Az amerikai portál európai kiadása a cikk egyik kiemelt mondataként idézi Bill Clinton volt amerikai elnököt, „aki arra mutatott rá, hogy Lengyelország és Magyarország olyan országok példái, melyek a demokratikus normáktól elmozdultak és ’Putyin-féle’ vezetést akarnak”.

A Politico felsorolja azt a negyven európai parlamenti képviselőt, akik „számítanak”, azaz ténylegesen befolyásolják az eseményeket. Magyar EP-képviselő nincs közöttük.

A vezető svájci lap főszerkesztője láthatóan álmosan írta meg reggeli köremailjét arról, amit ajánl lapjában. Az egyik ilyen cikk arról szól, hogy mennyit keresnek a svájci törvényhozás tagjai. Levelében havi 475 000 svájci frankról ír, míg a cikkben évi 475 000 frank olvasható. A cikk azt is ismerteti, hogy a valóságban ennél jóval többet kapnak különféle juttatások címén. (Összehasonlításként: az európai parlamenti képviselők hivatalos fizetése mintegy 7 ezer euró, míg a ténylegesen zsebbe dugott pénz átlagosan megközelíti a havi 20 ezer eurót.)

Izrael azt tervezi, hogy kibővíti a „Vaskupola” nevű rakétaelfogó rendszerét hadihajókra, hogy „védelmezze” földgázmezőit, miután „a térségbeli riválisai részéről nő a légi fenyegetés”, írja az amerikai pénzügyi körök lapja. A rendszert az amerikai Raytheon, Boeing és Lockheed Martin cégekkel való együttműködésben építették ki. Tavaly az izraeli védelmi minisztérium a német ThyssenKrupp Marine Systems vállalattal kötött szerződést négy olyan hajó megépítésére, amelyek feladata a földgáz furótornyok védelme lesz. E hajókra is telepítenének ilyen rakétaelfogó rendszert, de mindez függ attól, hogy az izraeli kormány milyen mértékben kap az eddigi, évi 3 milliárd dolláros amerikai támogatásnál többet ahhoz, hogy „megőrizze katonai fölényét a térség országai fölött”.

Az afganisztáni Helmand tartományban az elmúlt fél évben a talibánok  445 rendőrt megöltek és további 1100-nál is több rendőrt sebesítettek meg, idézte a tartomány volt rendőrparancsnokának nyilatkozatát az iráni hírügynökség.