A Nyugat a dán Jyllands-Posten nevű lapban és a francia szatirikus hetilapban, a Charlie Hebdóban megjelent muzulmánellenes karikatúrákról úgy beszélt, hogy azok a szólásszabadság fényes példái. Most majd meglátjuk, hogy ugyanazok mit szólnak a Teheránban szombaton immár második alkalommal megnyíló holokauszt karikatúraversenyről, számolt be a tárlat megnyitásáról, illetve az ott elhangzott nyitóbeszédről a perzsa hírügynökség. A kiállításon 50 országból 150 művet küldtek be karikatúristák. A kiállítás titkára hangsúlyozta, a rendezvény nem a holakauszt elleni vagy melletti állásfoglalás, hanem annak a Nyugaton gyakorolt egyoldalú megközelítésének bővítése. Maszud Sojaej-Tabatabaj megnyitó beszédében feltette azt a kérdést is, hogy miért „Palesztina elnyomott népének kell megfizetni a holokauszt árát?”

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tegnap súlyos kirohanást intézett Irán ellen, amiért az „holokauszttagadó karikatúraversenyt” rendezett. Azzal vádolta Iránt, hogy „újabb holokausztot készíti elő” a zsidó nép ellen, jelenti az angol nyelvű izraeli lap. Hangsúlyozta, „a világ valamennyi országának ezt egyértelműen el kell ítélnie”.

Az EU statisztikai adatai szerint Ausztriában 251 800 ember van munka nélkül. Ez 5,8 százalékos munkanélküliség. 2012-ben 4,3 százalék volt. A valóságban – számol be a vezető osztrák lap az Agenda Austria nevű agytröszt adatairól – ennek a kétszeresének, 487 100 embernek nincs munkája. Az Agenda Austria sajnálatosnak tartja, hogy az osztrák szociális minisztérium az EU statisztikát, és nem a valódi számot idézi. A cikk felsorolja, ki mindenkit nem számít az Eurostat munkanélkülinek. Csak azokat, akik az adott pillanatban munkát keresnek. De azokat nem például, akik éppen átképzésen vannak, vagy háziasszonyokat, akik úgy érzik, esélyük se lenne munkát kapni.

Retorikai szabadfogású birkózásként jellemezte a balliberális osztrák lap a két osztrák elnökjelölt tegnapi televíziós vitáját. Az osztrák ATV csatornán moderátor és előre bejelentett témák nélkül folyó purparléban a két politikus háromnegyed órán keresztül simfelte egymást. A zöldpárti Van der Bellen a szabadságpárti Hofert végig autoriter vonásai miatt piszkálta, míg Hofer vitapartnerét „a rendszer életének meghosszabbítójaként” igyekezett lejáratni, miközben egymásnak kölcsönösen azzal rontották a hitelét, hogy a másiknak fogalma sincs a gazdaságról. Hofer ellenfelét pedig azért támadta, mert az nem eléggé hazafi.

A salzburgi lap arról számol be, hogy míg Alxander Van der Bellen zöldpárti elnökjelölt elmondta, a május 22-i választások után fogorvoshoz kíván menni, addig vetélytársa, Norbert Hofer azt mondta, feleségével négy napra egy magyarországi wellness helyre kíván utazni. Az előbbi azt jövendölte, hogy 51 százalékot kap a vasárnapi döntőn, az utóbbi azt, hogy laptopján 52 százalék jelenik majd meg.

Az alternatív osztrák hírforrás a bukott Faymannról írt cikkét azzal a gúnyos felütéssel kezdi, hogy kancellárnak lenni nem nehéz, de annál inkább azután munkát találni. Főként akkor, ha valakinek egy hét év nagyságú sötét lyuk van az életében, ugyanis rejtély, hogy mit csinált ennyi ideig az 56 éves ember. De ha a kancellárság utáni nyugalom élvezete mellett dönt, jól jár, mert évi 300 412 euró éves „munkanélküli segélyt” kasszíroz be.

Az uniós ügyekre szakosodott portál azt jelenti, hogy az athéni kormány kész megvétózni az USA és EU közötti  Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) megállapodást,  hacsak az nem biztosít fokozott védelmet a legfontosabb mezőgazdasági földrajzi mutatók számára. A beszámoló hozzáteszi, a görög kormány nem derűlátó az ügyet illetően.

A magát a „civiltársadalom internet- és blogújságának” nevező hírportál arról ír, hogy az USA az idei költségvetési év első hét hónapjában csak 1736 szíriai menekültet fogadott be. Németország ugyanezen idő alatt ennek több mint ötvenszeresét. A cikk így zárul: „Ha az USA hivatalos számadatait vesszük az ottani menekültpolitika alapjául, Obama – saját szavai szerint – a történelem rossz oldalán áll.”

Az érdekesebb véleménycikkeket bemutató portál a közgazdasági Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz cikkét közli „A monopólium új korszaka” címmel. Stiglitz ismerteti, hogy az elmúlt 200 évben két elmélet magyarázta a jövedelemelosztást és azt, hogy a gazdaság miként működik. Az egyik a versenyző piacokra vonatkozik, és az Adam Smithtől és a 19. századi liberális közgazdászoktól származik. A másik kiindulópontja – figyelembe véve azt, hogy Smith szerint a gazdasági liberalizmus a vagyon és a jövedelem gyors koncentrációjához vezet – az, hogy a korlátozottság nélküli piacok a monopólium felé haladnak. Mindkét elmélet megértése fontos, ha dűlőre akarunk jutni, melyik iskola ad jobb magyarázatot a valóságról. A cikk vége felé Stiglitz rátér Joseph Schumpeterre, a múlt század egyik nagy közgazdászára, aki szerint nem érdemes aggódni a monopolhatalom miatt, ugyanis a monopóliumok csak ideiglenesek, hála éppen a szabad piaci verseny működésének. Stiglitz szerint azonban saját elemzése és az empirikus eredmények azt mutatják, Schumpter elemzése nem állja meg a helyét. A mai piacokat igen erős monopólium profitok folyamatos jelenléte jellemzi. Aminek a következményei igen súlyosak. „Ugyanis ha a piacok alapvetően hatékonyan és tisztességes működésűek, még a legjobb kormányok is igen keveset tehetnek a dolgok jobbra fordítására. De ha a piacok kizsákmányoláson alapulnak, a laissez-faire (piacgazdaság) észérvei eltűnnek. Valójában: ez esetben a beágyazott hatalom elleni harc nem csak a demokráciáért, hanem a hatékonyságért és közös prosperitásért folytatott harc”.

Mintegy 20 ezer ausztrál ment ki a reptérre, hogy lássa, miként száll le Perth repülőterén a világ legnagyobb repülőgépe, az Antonov AN-225 Mriya. A vasárnap Ausztráliában leszállt szállítógép hossza 84 méter az orrától a farkáig, és 88 méter a szárnytávolsága. Kétszer annyi terhet képes szállítani a Boeing 747-es gépnél. Csúcs repülési sebessége 850 km/óra.

A blokád alatt lévő Gáza-övezet népe tömegtüntetéssel emlékezett meg a 68 évvel ezelőtti Nakba (katasztrófa) napjáról, amikor Izrael 750 ezer palesztint elűzött otthonából és majdnem 500 palesztin falut semmisített meg és megszállta Palesztinát. A demonstrálók palesztin nemzeti egységet sürgettek, tekintettel a folytatódó izraeli megszállásra. A megszállt Ciszjordániában szintén több helyen tartottak tüntetéseket.

Kiderült, hogy „a rejtett mikrofonok részei egy olyan titkos kormányzati megfigyelési programnak, amelyet az Öböl területén működtetnek”, jelentette az amerikai CBS csatorna San Francisco térségben sugárzó adója. Az FBI például buszállomásoknál rejt el mikrofonokat, amelyekkel lehallgatják az ott beszélgető embereket. Jeff Harp volt FBI ügynök mondta el: „Mikrofonokat rejtenek sziklák alá, fák belsejébe, berendezésekbe”. 2010 márciusa és 2011 januárja között az FBI például az oaklandi bíróság épülete előtti buszmegállóban helyezett el rejtett mikrofonokat, ami teljességgel törvénytelen, ugyanis a lehallgatáshoz bírósági engedély kell.