A párt szimpatizánsai közül 44 százalék vallotta magát radikálisnak, 28 százalékuk középen állónak és 22 százalékuk mérsékeltnek. 6 százalékuk nem tudta besorolni magát semelyik kategóriába.

A párt jelenlegi alelnökeinek kiszorításával kockázatos lépésre szánta el magát Vona Gábor, hiszen emiatt lemorzsolódhatnak radikálisabb szavazói.

A teljes népesség körében 14 százalék tartja magát radikálisnak, 20 százalék nem besorolható. A mérsékeltek és a középen álló aránya 43-23 százalék, tehát többséget alkotnak.

Vona a radikálisok kiszorításával minden bizonnyal őket szeretné elérni. A kérdés, hogy milyen üzenetekkel és stratégiával lehet képes erre. Jelenleg úgy látszik, hogy a cukiságkampány és a néppártosodás csupán korlátozott mértékben tudja betölteni ezt a funkciót. Ezért Vona lépése akár visszafelé is elsülhet.

A teljes felnőtt népességen belül a Fidesz-KDNP 29 százalékon áll. A Jobbik 11, az MSZP 10, a DK és az LMP 4-4, az Együtt 2, a PM 1, míg az egyéb pártok támogatottsága jelenleg 2 százalékos. A rejtőzködők és nemszavazók aránya összességében 37 százalékot tesz ki.

A legvalószínűbb listás eredmények alapján a Fidesz-KDNP 40, a Jobbik 26, az MSZP 13, a DK és az LMP 7-7, az Együtt 3, a PM pedig 1 százalékon áll. A még Vona Gábor bejelentése előtt készült kutatásban a Jobbik szimpatizánsai láthatóan jóval aktívabbak voltak, mint az MSZP-támogatók. Kérdés, hogy a következő hónapban miként alakul a Jobbik legvalószínűbb listás eredménye a radikális szimpatizánsok esetleges elbizonytalanodása esetén.

(NézőpontIntézet)