A DK sittes közgazdásza félti a hazát a "diktatúrától"
2016.04.26. 10:40
A nyilvánosság méltatlanul kevés figyelmet szentelt Gyurcsány Ferenc ex-munkatársának felszólalására, akinek a neve olyan ügyek kapcsán merült fel, mint a sukorói telekcsere, vagy a moszkvai nagykövetség ingatlanvagyonának áron aluli eladása. A DK hétfői, várban tartott tüntetésén a figyelmes résztvevők az utóbbi évek eseményeinek egy sajátos értelmezésével találkozhattak a közgazdász előadásában.
Császy Zsolt szónoklata tele volt tűzdelve a Szálasi- és a Rákosi-rendszerre való történelmi hivatkozással és utalásokkal. Felidézte például a Nemzeti Számonkérő Szék szerepét a vészkorszakban, amelynek működése, véleménye szerint a magyar történelemben példa nélküli volt – így hívták azt a speciális, nyilas bíróságot, mely a korábbi kormányok szerepét és politikai felelősségét vizsgálta Szálasi rémuralmának idején.
"Milyen érdekes, hogy a nemzeti szóval vissza lehetett élni akkor is"
– vont párhuzamot a mai politikai rendszer és a Szálasi-rendszer között Császy.
Beszédében a hírhedt, Andrássy út 60. szám alatt működött nyilas- és ÁVH székházra kitérve kijelentette, hogy ez az a hely
"ahol mondjuk én is az első rabéjszakámat tölthettem".
(Az Andrássy út 60-ban 2002 február 24. óta a Terror Háza Múzeum működik.)
A közgazdász továbbá kiemelte, hogy Rákosi volt az utolsó, aki "politikai hatalmat akart a várba hozni", de végül ez nem történt meg.
A helyszín, az időpont, a témaválasztás és az esemény hangulata alkalmas volt arra, hogy a szónokkal szimpatizáló hallgató akaratlanul is párhuzamot vonjon a magyar történelem legsötétebb évtizede és a 2010 óta tartó kormányzás között.
Amennyiben ez volt a szónok szándéka és saját büntetőügyeit is ebbe a kontextusban akarta helyezni, akkor kijelentéseit úgy tekinthetjük, hogy ő is a "Nemzeti Számonkérő Szék" vagy egy "koncepciós per" áldozata és múltbeli tevékenységét egy olyan szervezet vizsgálta, amelynek léte példa nélküli – ebben az esetben az elszámoltatási kormánybiztos, Budai Gyula.
Ha így van, és erre akart utalni, akkor fontos megemlítenünk Keller Lászlót, aki 2002 és 2004 között a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi politikai államtitkára volt. Azzal a feladattal nevezték ki, hogy feltárja az összes, Fideszhez kötődő gazdasági és politikai visszaélést.
Keller szívós munkával kutakodott, ám a csontvázak csak nem akartak kihullani a szekrényből, pedig az államtitkáron óriási volt a nyomás, hogy eredményeket produkáljon. Végül a sikertelenség és Medgyessy távozása miatt 2004-től pár évre parkolópályára került.
2010-ben felszámolták a demokráciát és ennek a felszámolásnak részei voltak az újonnan induló koncepciós perek”
– erősítette meg Császy, hogy létezhet az általunk felvázolt párhuzam. Érdemes megemlíteni, hogy összes büntetőügyében ártatlannak vallotta magát.
Engem az a megtiszteltetés ért, hogy ezekben a perekben több sorstársammal együtt részt vehettem”
– avatta magát mártírrá a közgazdász.
Sukoró szimbólum lett...a hatalommal való visszaélésnek és szimbóluma a gazdasági ostobaságoknak”
– ebben az ügyészség egyetértett Császyval, hiszen három év hat hónap letöltendő börtönre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélte – első fokon, nem jogerősen.
Beszéde végén felségsértési- és hűtlenségi pereket is vizionált, végképp összemosva Szálasi- és Rákosi-rendszerét a Fidesz 2010 utáni kormányzásával. Önmagát a "rezsim" áldozatának tekintette, mert politikai szembenállása miatt súlyos börtönbüntetéssel kellett szembenéznie.
Börtönélményeiből könyvet írt 2015-ben, Az Orbán-rezsim börtönében címmel. Császynak olyan emberekkel volt lehetősége megismerkedni fogvatartása alatt, mint Hagyó Miklós, Hunvald György és Tasnádi Péter. A könyvbemutatón elhangzott szavai szerint, a rabtársaival való megismerkedését úgy jellemezte, hogy
minden rosszban, van valami jó"
A börtönből 2010 decemberében jöhetett ki, ahol három és fél hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Ezt annak köszönhette, hogy a bíróság – amely szerinte egy koncepciós perben ítélte szabadságvesztésre – kedvezően bírálta el fellebbezését és kiengedte. A "zárkanapló" a börtönben töltött időszak történetét meséli el.
Császy Zsolt két legismertebb büntetőügye: