Nemzetközi sajtószemle
Horváth József György
2016.04.20. 10:38
Ezt olvassuk mi.
„Nem csak Erdogan elnök képes a sajtó cenzúrázására: az EU az amerikai informatikai konszernekkel közösen cenzúrázni akarja az internet tartalmat. Függetlenül attól, hogy terror propagandáról vagy politikai véleménynyilvánításról van szó, a cenzúrázási önkény nem ismer határokat” – kezdődik a magát szabadnak, függetlennek és cenzúrától mentesnek jellemző portál. A cikkből kiderül, hogy az Európai Bizottság és az Europol tisztségviselői amerikai internetszolgáltatókkal (Microsoft, Ask.fm, Twitter, Google és Facebook) már több mint egy éve folytatnak tárgyalásokat, hogy „korlátozzák a terrorista tartalmakhoz való hozzáférést”. Csakhogy az utóbbi hónapokban az Európai Bizottság már kibővítette a tárgykört az úgynevezett „gyűlöletbeszédekre az online médiumokban”. Szó van a „problémás tartalmakról”, a „jogellenes tartalmakról” és „olyan tartalmakról, amelyek a közösségi normákba ütköznek”.
„Németországban is rosszabbodott a sajtószabadság” címmel az osztrák lap arról számol be, hogy Tudósítók Határok Nélkül újságíró szervezet ranglistáján Ausztria négy hellyel a tizenegyedikre csúszott. Németország is lefelé csúszott a 16-ik helyre. Az első hely a finn sajtóé. Azt Hollandia és Norvégia követi. Legrosszabb helyen Türkmenisztán, Észak-Korea és Eritrea áll.
A 2001. szeptember 11-i támadások géprablói közül 15 szaúd-arábiai CIA ügynök volt, akik az amerikai kormánynak dolgoztak, nyilatkozta az iráni globális tévéállomásnak Dr. Kevin Barrett amerikai tudós, aki alapító tagja volt a „9/11-et kivizsgáló tudományos panelnek”. Az amerikai kormány célja az volt, hogy a Közel-Keletet Izraelnek kedvező módon pusztítsa el. Barrett azt követően nyilatkozott, hogy több amerikai törvényhozó sürgette a Fehér Házat, szüntessék meg a támadásokról készített jelentés eddig nyilvánosságra nem hozott 28 oldal titkosítását. A 15 szaúd-arábiai olyan „munkavízummal” lépett az Egyesült Államokba, amelyet csak a Szaúd-Arábiában a CIA-nak dolgozó ügynökök kapnak. Csakhogy ezek az emberek közül egyetlen egy sem tartózkodott a repülőgépeken. Az utaslistákon egyetlen egy arab név sem volt. A támadásokkal a cél az volt, hogy ne csak elpusztítsák a Közel-Kelet Izrael számára kényelmetlen országait, hanem az is, hogy megkettőzzék az amerikai katonai kiadásokat, és új életet leheljenek az amerikai birodalomba. Csakhogy végül mindez az amerikai birodalmat öli meg, nyilatkozta Barrett.
Franciaország a foci EB miatt nyárig meghosszabbítja a tavaly november óta érvényben lévő szükségállapotot, írja a német napilap. Azt a francia parlament már kétszer három hónapra meghosszabbította. Az május 26-án járt volna le. Az EB-t június 10 és július 10-e között tartják.
Tavaly ismét nőtt a kelet-európai ”munkamigránsok” száma Ausztriában, írja a vezető osztrák lap, amely a fizetéseket illetően a legfrissebben rendelkezésre álló adatokat (2013) közli: Ausztriában az éves átlag nettó jövedelem 23 844 euró volt. A 2004-ben EU-tagokká vált országokból érkezők ezzel szemben 18 613 eurót kaptak.
Volker Schwenk, a német közszolgálati ARD televízió közel-keleti tudósítója is oda akart utazni, ahol Merkel kancellárt a hét végén várják: a török-szíriai határra, hogy ott beszámoljon a menekülthelyzetről. De az isztambuli reptéren a török hatóságok nem engedték tovább, hanem 12 órán át történő fogva tartását követően Kairóba küldték vissza. Vagyis a Böhmermann ügy még messze nem futott le, jegyzi meg az osztrák lap utalva a közszolgálati humorista-műsorvezetőre, akit Németországban Erdogan ellen írt gúnyverse miatt a török elnök indítványára perbe fogtak.
„Minden harmadik magyar antiszemita” címen számol be a lap a Magyarországon közzétett azon új felmérés eredményeiről, amelyet a zsidó Tett és Védelem alapítvány rendelt meg a Mediántól.
Az olajárak kedden emelkedni kezdtek, ahogyan az amerikai dollár veszített értékéből más valutákkal szemben. A gyengébb zöldhasú a dollárban jegyzett nyersolajat olcsóbbá és vonzóbbá tette a más valutákat birtokló vásárlók számára, jelenti a kínai hírügynökség, hozzátéve, hogy a kuvaiti olajipari dolgozók sztrájkja lökést adott az olajpiacnak.
A D66 nevű holland liberális párt felszólította az ország törvényhozóit, hogy segítsék elő az EU azon követelését, melynek értelmében Izrael megállítja a zsidó telepek létesítését a megszállt területeken más jogsértésekkel egyetemben. Ez jelenti az első esetet, írja a palesztinok elleni jogsértéseket dokumentáló portál, hogy egy holland politikai párt támogatását fejezi ki az Izrael elleni szankciók mellett, amiért az megsérti az EU-Izrael megállapodás 2-ik cikkelyét, amely a kereskedelmi kedvezményeket az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásától teszi függővé.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
