Több mint 20 000 asszony ölte meg magát Indiában 2014-ben. Ugyan ebben az évben 5650 földműves vetett véget életének az ázsiai országban. Ez azért fontos, mert ameddig a média felkapta az öngyilkos gazdák magas arányát és beszélnek róla, addig az öngyilkos asszonyokról szó sem esik, pedig arányuk 250 százalékkal nagyobb a földművesekéhez képest. 

Az öngyilkos férjezett nők aránya már huzamosabb ideje magasabb, mint India más öngyilkosokra vonatkozó mutatói. Átlagosan a 100 ezerből több mint 11 férjezett nő vet véget az életének saját kezűleg. Habár ez arány 2014-ben 9,3-re csökkent, még így is több mint kétszerese az öngyilkos földművesek arányához képest.

Az saját életüket kioltó asszonyok aránya államról államra változik. 2011-ben például a 100 000-ból több mint 20 nő vetett véget  életének Maharashtra, Pondicherry, Tamil Nadu, Madhya Pradesh, Kerala, Karnataka, Andhra Pradesh, Goa, West Bengal és Gujarat államokban. Punjab, Uttar Pradesh Bihar államok alacsonyabb mutatókkal rendelkeznek.

Peter Meyer, az Adelaide Egyetem tanára tanulmányozta az esetet. Arra volt kíváncsi, hogy miért ilyen magas az öngyilkos asszonyok száma, és ezzel miért nem foglalkozik a média.

Az ázsiai ország kilóg a sorból.

Indiában 2001-ben a saját életüket kioltó emberek 70 százaléka házas volt, az öngyilkosok közül a férfiak 71 százaléka, míg a nők közül 67 százalék volt házas. Az öngyilkosok aránya a 15 vagy annál idősebb nők körében két és félszer magasabb Indiában, mint más magasabb jövedelmű országokban. Közelít a legmagasabb mutatókkal rendelkező kínai öngyilkosok arányához.

Az öngyilkosság kockázata magasabb a házasság első két évtizedében, ezért leginkább a 30-45 éves korosztály érinti, állítják a kutatók. A szakemberek szerint összefüggés van a műveltség, a család mérete és az öngyilkos férjezett nők aránya között.

A leginkább tradicionális államokban, ahol a család mérete nagyobb, ott alacsonyabb az saját életüket kioltó asszonyok száma. A tapasztalatok szerint a nukleáris családokban magasabb ez a szám.

A kutatók azzal magyarázzák a magas mutatókat, hogy változnak az elvárások a társadalmi szerepekkel kapcsolatban, különösen a házasság terén. Több konfliktus alakulhat ki a férfi szülei és annak felesége között attól függően, hogy mennyire művelt a házastársa. Egy intelligens nő valószínűbb, hogy képes rávenni a férjét, hogy törjön ki szülei szorításából és alapítson saját maga egy külön családot.

Az öngyilkos férjezett nők száma minden bizonnyal a nemi diszkriminációnak is betudható.  Rengetek nőt kényszerítenek házasságra.  Az indiai nőknek is vannak álmaik, céljaik, de senki sem támogatja őket. Nem csak a férjük, hanem a szüleik sem. Úgy érzik csapdába estek és nincs kiút.

A bizalom, romantika nélküli kapcsolatok könnyen tragédiákhoz vezethetnek.

A  tanácsadók és a gyógyszeres kezelések hiánya rosszabbá teszik a helyzetet. Ráadásul itt van még a társadalmi megbélyegzés is; meg kell küzdeni a mentálisan beteg jelzővel, pedig sok esetben nem helyes a vád.

Nincsenek tisztában a problémával, de ez nem menti fel őket felelősségük alól. A szakértők szerint azonnal változtatni kellene a médiának a hozzáállásán, mert az ilyen témákról beszélni kell, de további kutatásokra is szükség van.

(BBC)