Hétfõn indul a nagy migránscsere-program
2016.04.03. 18:03
Görögország ugyan végre nemzetközi segítséget kért a beáramló menedékkérők regisztrálására, de ennek megérkezésére még várnia kell; a Frontex szerint 1500 külföldi rendőr jelenlétére lenne még szükségük, hogy a görög szigeteken és Athénban zökkenőmentes legyen a migránsok regisztrációja, ehelyett az uniós tagországok mindössze hétszáz egyenruhást ajánlottak fel a feladatra, és közülük is csak egy tucatnyi érkezett meg eddig. Õk a görög hatóságokat segítik majd, elsősorban az elutasított menedékkérők Törökországba visszaszállításánál. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint a jelenleg rendelkezésükre álló emberi erőforrás hússzorosára, rendvédelmi emberekre, tolmácsokra lenne szükségük.
Hétfőtől ugyanis megkezdik a Görögországban regisztrált, ott elutasított menedékkérelemmel rendelkező, vagy menedékkérelmet Görögországban benyújtani nem hajlandó bevándorlók Törökországba deportálását; elsőre rögtön ötszázat hajóznak vissza. A menedékkérelmeket a görög hatóságok bírálják el, ők döntik el, ki maradhat és kinek kell visszafordulnia a Szíriából érkezettek közül. Azok a szírek, akiket visszafordítanak, egy dél-törökországi menekülttáborban szállásolják majd el, miután a török partoknál regisztrálták őket; mindenki mást, legyen akár afganisztáni, akár eritreai háborús menekült, visszaszállítanak a saját hazájába.
A Törökországba visszaküldött szír menekültekért cserébe Ankara újabb szír menekülteket küld. Hogy kiket, azt saját hatáskörben, az ENSZ menekültügyi szervezetével együttműködve választja ki. Vizsgálni fogják, hogy mekkora esélye van a menedékkérőnek a beilleszkedésre, azaz milyen vallású, milyen a képzettsége, beszél-e nyelveket, és azt is figyelembe veszik, tartózkodnak-e már családtagjai Európában, mert a fő cél még mindig az, hogy a szétszakadt családokat egyesítsék és a fokozott védelemre szoruló menekülteket befogadják - mondják.
A törökök által küldött első csoportok természetesen Németországba mennek, hétfőn rögtön 40 embert indítanak útnak . A jelenlegi tervek szerint a németek is ellenőriznék a küldöttek személyazonosságát. Első körben 1600 embert fogadnának be, de idén összesen 15 100 Törökországból küldött menedékkérő befogadását tervezték. Ezt a kvótát gyorsan el fogják érni, hiszen csak március 18, az uniós-török paktum elfogadása óta több mint 6000 menedékkérelmet fogadtak be a görög hatóságok, ha ha csak minden második embert küldenek vissza, helyükre a törökök ugyanannyit küldenek majd.
A görögök által befogadottakat ugyan a brüsszeli kvóta-javaslat alapján kellene továbbosztani, ám az ő keretükbe most épp a törökök által küldött menekülteket akarják beválogatni – azaz az eredetileg Olaszország és Görögország tehermentesítése érdekében hozott, rendkívül népszerűtlen rendelkezést most egy újabb, nem kevésbé bizonytalan célnak rendelik alá, miközben Görögország túlterheltségének problémáját továbbra sem tudják kezelni. Ráadásul a terv működése érdekében uniós törvényt is módosítani kell.
Az Európai Bizottság a héten veszi napirendre a menedékkérelmek újraszabályozásának kérdését, miután ráeszméltek, hogy a dublini rendszert a német bevándorláspolitika teljesen működésképtelenné tette. A jelenlegi szabályozás alapján a migránsoknak azokban az államokban kell benyújtaniuk menedékkérelmüket, ahol első ízben lépnek uniós területre, és ha onnan továbbmennek, a hatóságok egyszerűen visszafordíthatják őket ezekbe az országba. A tervek szerint azonban a jövőben Brüsszelből, központi utasításra mondanák meg, ki hol telepedhet le, kihasználva a kötelező betelepítési kvótákról szóló szabályozás nyújtotta lehetőségeket.
Ha a fizikai és jogi bizonytalanság önmagában nem lenne elég, érdemes figyelni a nagy migránscsere-program humanitárius döccenőire is: az ENSZ már kivonult Görögországból, arra hivatkozva, hogy nem vesz részt egy olyan programban, amelyben nem tudja a minimális feltételeket sem garantálni, a jogvédők pedig most rászálltak Törökországra, amelyet azzal vádolnak, hogy visszaéléseket követ el az országba belépni próbáló szír menekültekkel szemben, azzal, hogy január eleje óta rendre visszatoloncolja azokat a háborús övezetbe.
(MTI)