Habár a magyar parlamentben a nők aránya igen csekély, ők is hallatják hangjukat. De mi is foglalkoztatja őket? Megnéztük néhány képviselőnő parlamenti felszólalásainak témáját.

Szabó Tímea 2014 óta összesen tizenhatszor szólalt fel a parlamentben. Legtöbbször a bevándorlásról, menekültekről beszélt, de Magyarország és Oroszország viszonyát is firtatta. Utoljára márciusban, a közoktatás állapotáról mondta el véleményét.

Selmeczi Gabriella felszólalásai a családpolitika, a női foglalkoztatottság és a fiatalok megsegítésére tett erőfeszítések uralták.

Demeter Márta MSZP-s képviselőnő már közeledik a 150. felszólalásához. Kifejezetten aggódik a hon védelme és a Honvéd-egészségpénztár miatt.

Kunhalmi Ágnes az információs önrendelkezési joggal foglalkozott mostanában, de tavaly az oktatás állapota került figyelme középpontjába.

Dúró Dóra a legtöbbször az oktatás ügyében kért szót. A 2014-es parlamenti választások óta kilencvenszer szólalt fel és beszédeinek legnagyobb részében a közoktatással foglalkozott, amely mellett néha helyet kapott a gyermekszegénység.

Heringes Anita a második helyen áll a felszólalások mennyiségét tekintve, már 159-szer hallatta hangját a parlamentben. Az MSZP-s képviselőnőt érdeklik a környezeti problémák, többször beszélt többek között a hulladékgazdálkodásról, a környezetvédelmi termékdíjról valamint a vízi közlekedésről. A zöld témák mellett az ő figyelmét sem kerülhette el a KLIK és a közoktatás állapota.

Dunai Mónika igen változatos témákban szólalt fel, nehéz közülük egyet is kiemelni. A gyermekvállalási kedvről és a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépésről többször tett említést. Úgy tűnik a képviselőnők egyik kedvenc témája az oktatás, amelyről Dunai Mónika sem feledkezett meg felszólalásai alkalmával.

Széll Bernadett képviselőnő bizonyult eddig a legaktívabbnak. Õ vezet a 251 felszólalásával. Az Együtt-PM-es Szabó Tímeához hasonlóan sokat foglalkozott Pakssal és a magyar-orosz viszonnyal. Utoljára a „Miért hazardíroznak az emberek alapvető biztonságával?” címmel szólalt fel, amelyben a kémények két évre csökkenő kötelező vizsgálatáról beszélt.