– mondta Baán László a testükkel fákat védő tiltakozók kapcsán.

A  kormány deklarálta elkötelezettségét egy jóval nagyobb ligeti fejlesztés mellett. Ez a terv azóta számtalan fórumot megjárva, évek alatt nyerte el végleges formáját, s lett az elmúlt száz év legjelentősebb kulturális városfejlesztési programja. A fejlesztés, léptékében a millenniumi időket idézi, amikor Budapest a kontinens leggyorsabban fejlődő városa volt. A Liget projekttel végre ismét hasonló erejű és minőségű távlatokat tűz maga elé az ország, mint száz éve, s pont azon a helyszínen, amelyik ennek a száz évvel ezelőtti virágkornak a szimbolikus középpontja volt – mondta az igazgató.

A maga idejében a Lánchíd vagy az Országház is elképesztő ellenkezést váltott ki, óriási vihart kavart. Ha akkor valamennyi tervről letett volna az ország, amivel kapcsolatban heves viták voltak, ma egy igencsak jelentéktelen és jellegtelen város volna Budapest. Egy terv keltette vihar nagysága önmagában semmit nem mond a készülő értékről – emelte ki Baán László.

A Hungexpo-irodaházak helyén épülő Magyar Zene Házát Sou Fujimoto tervezi, akit a Wall Street Journal 2014-ben a világ leginnovatívabb építészének nevezett, a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galériát pedig az építészeti Nobel-díjat jelentő Pritzker-díjas SANAA építésziroda tervezi. A Néprajzi Múzeum új épületére tavaly decemberben kiírt pályázaton pedig Zaha Hadid, Rem Koolhaas és még számos világhíresség verseng azért, hogy a japánokkal együtt Budapestem múzeumot tervezhessen.

A Projekttel kapcsolatban nem titkolnak semmit, minden elkészített tanulmány elolvasható a honlapjukon, a pályázatok, a célok, minden. Csak éppen nem olvasnak bele az emberek. Talán egy ilyen konfliktus, mint ez a mostani, arra is jó, hogy ez változzon.

– mondta az igazgató.

Májusra meglesz a tájépítészeti program pályázatának eredménye és ekkor lehet bemutatni a nagyközönségnek, hogyan fog kinézni 2019-ben a Liget.

Az épületek a jelenlegi öt és fél százalék helyett legfeljebb hét százalékot tesznek ki, a zöldfelület pedig a jelenlegi 60-ról 65 százalékra nő, a jelenleg egyharmad városligetnyi lebetonozott felületek rovására. Megújul a park évtizedek óta elhanyagolt növényállománya, lesz kivilágított futókör, pálya, rózsakert, új nagy játszótér a meglévők megújítása mellett és még sok minden.

Nálunk csak akkor lesz ebből valóság, ha azt legalább négy-öt egymást követő kormányzat hasonlóan gondolja. Éppen ezért abszurd feltételezés, hogy bárki most arra készülhetne, hogy személyében ő majd beköltözik a palotába.

Igenis legitim politikai törekvés, hogy a helyreállított királyi palota egykor majd látogatható múzeum legyen, s emellett adjon otthont a magyar államfő hivatalának, ugyanúgy, mint Bécsben – hiszen az uralkodói palota mindig is az állam első emberének a hivatalos székhelye volt. Ez a törekvés viszont tényleg csak akkor válhat valóra, ha számos egymást követő parlamenti választáson politikai legitimációt kap.

(Mandiner)