Ez kimondta, hogy az Erzsébet-utalvány, illetve a Széchenyi Pihenő Kártya szabályozásának egyes elemei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Hogy ebből mi következik, az egyelőre nem világos, az viszont biztos, hogy idén még minden marad a régiben.

Nyárra állhat fel az az új szabályozási keret, amely a cafeteria-rendszer 2017-től való működését meghatározza majd – erről a napokban beszélt Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere azután szólalt meg, hogy Orbán Viktor kormányfő felvetette, hogy jövő januártól készpénzesíteni kellene a béren kívüli juttatásokat. A miniszterelnöki javaslat egy kettős bérrendszer bevezetéséről szól, amely egy hagyományosan járulékokkal terhelt alapbért, e felett pedig egy járulékmentes összeget is tartalmazna. Ezt a kategóriát így nyugdíjjárulék sem terhelné, vagyis a kereset ezen része nem számítana bele a nyugdíjalapba.

A kormányzati ötletelés akkor indult be, amikor az Európai Unió luxemburgi bírósága február végén kimondta, hogy az Erzsébet-utalvány, illetve a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) szabályozásának egyes elemei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Előbbi kapcsán azt rótták fel, hogy úgy élvez állami kiváltságokat (például adókedvezményt), hogy közben gazdasági tevékenységet folytat, így a piac más szereplőihez képest mesterséges előnyhöz jutott. Utóbbi esetében ennél is tovább ment a luxemburgi testület és hátrányos megkülönböztetésnek minősítette az ebben a szegmensben élő gyakorlatot.

Mind az Erzsébet-utalványforgalmazó, mind pedig a SZÉP Kártya-kibocsátók rögtön jelezték, hogy mindkét juttatási forma változatlan módon és feltételekkel adható, a felhasználás módja nem változott, a munkáltatóknak és az utalvány- vagy kártyabirtokosoknak pedig nincs további teendőjük: a hazai cafeteria-rendszer két legnépszerűbb elemének beváltása idén zavartalan. Hogy utána mi következik, az most még nem világos.

Az biztos, hogy a kormány tárgyalóasztalhoz hívta az ország legnagyobb munkaadóit, a szükséges változások tehát ezekkel a csoportokkal közösen kialakított menetrend szerint léphetnek életbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy az ügyben jelenleg egyeztetések zajlanak, konkrét információval csak később tudnak szolgálni. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közben jelezte, hogy hozzájuk egyelőre nem futott be felkérés, de készek tárgyalni. Kifejtették, hogy a VOSZ álláspontja szerint bérreformra szükség van, de ez nem jelentheti a béren kívüli juttatások eltörlését.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) is úgy nyilatkozott, hogy bár nagyon várják, egyelőre nem keresték meg őket a kérdésben. Reményeik szerint pluszköltségekkel nem jár majd a rendszer átalakítása, sőt, akár még „olcsóbb” is lehet, tekintve, hogy tetemes adminisztrációtól szabadulhatnak meg a munkáltatók. Úgy fogalmaztak, hogy a jelenlegi béren kívüli juttatások rendszerét jónak találják, de az Európai Bíróság döntése miatt elkerülhetetlenné vált, hogy hozzányúljanak. – Ha ez a határozat nem születik meg, az MGYOSZ biztosan nem látná indokoltnak az átalakítást – húzták alá.

Szakmai partnerünk: