Az elveszett nemzedék vállára nehezedik a gazdasági válság. Egyes európai politikusok szerint a menekültekkel tudnánk megoldani az Európában jelentkező munkaerőhiányt. Újabban egyre többen állítják, hogy a szíriai, afganisztáni, afrikai menekültek tömeges beáramlása pótolhatja majd a negatív demográfiai trendek miatt hiányzó munkaerőt. Éppen ellenkezőleg! Amennyiben a bevándorlók nagy számban nálunk akarnának letelepedni, az pont az alacsonyan képzettek körében növelné meg a munkaerő-kínálatot, ahol már ma is a legnagyobb a munkahelyhiány.

Tavaly nyilatkozta Dieter Zetsche Daimler-vezér, hogy a német gazdaságnak  milyen jót tennének a menekültek. Ha Németország fenn akarja tartani a jelenlegi gazdasági teljesítményét, akkor 2030-ig 250 ezer menekültre lesz szüksége – mondta. Becsült adatok szerint eddig egymillióan érkeztek Németországba.

A Figyelő magyar cégvezetőket arról kérdezett 2015-ben, hogy a magyar gazdaságnak szüksége van-e menekültekre. A cégvezetők akkor még azt mondták, hogy itthon is bőven tudnánk mit kezdeni a háborús országokból érkezők munkaerejével. Az alábbi írás teljesen rácáfol erre az érvrendszerre.

Az Európai Unióban a fiatalok helyzete a legrosszabb. A válság terhének nagy része a fiatalokra nehezedett. Õket bocsátották el először, nincs munkahelyük, az ő béreiket csökkentették elsőként, nehezen tudnak lakást vásárolni, vagy családot alapítani.

2013 márciusában a 27 uniós országban 5,7 millió fiatal munkanélküli volt, ebből 3,6 millió az euróövezetben. Az ifjúsági munkanélküliség aránya a 27 uniós tagállamban 23,5 százalék, az euróövezetben pedig 24 százalék volt. 

Hagyományosan Németországban a legalacsonyabb a munkanélküliség, 4,7 százalék, majd Csehország és Málta (mindkettő 5,1 százalék) következik. Görögországban viszont 25 százalékos, Spanyolországban pedig 22,2 százalékos munkanélküliséget regisztráltak.

Az idén csökkent a munkanélküliség a fiatalok körében is. Az EU 28 tagállamában tavaly 20,4 százalék, az eurózónában pedig 21,9 százalék volt a munkanélküliség a 24 év alatti korosztályban az egy évvel korábbi 22 százalékkal, illetve 23,8 százalékkal szemben.

Ám a fiatalok között 51,8 százalékkal Görögországban volt a legnagyobb az állástalanok aránya, utána Spanyolország (48,6 százalék), Horvátország (41,3 százalék) és Olaszország (40,5 százalék) következik. Németországból ezzel szemben 7,0 százalékos, Máltáról 8,7 százalékos, Észtországból pedig 9,5 százalékos rátát jelentettek. Az  a tény, hogy a görög fiatalok fele nem dolgozik rettentően aggasztó, hiszen a dolgozó társadalom tartja el őket, mely eladósodáshoz vezet.   

A 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 2,9 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot - tették hozzá.

A jövőbeli problémákat a nemzedékek közötti méltánytalanság fogja okozni. A fiataloknak kell majd megfizetniük a jelenleg is halmozódó adósságokat. Ez valószínűleg még nagyobb adókat és járulékokat fog jelenteni, kevesebb pénzt oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára. A mai fiatalok máris túlzottan és hosszú távra eladósodtak a bankoknál, így nagyon valószínű, hogy a részlet visszafizetése mellett már nem marad túl sok pénz egyéb tevékenységekre.

Mindezekre rátevődnek még a demográfiai elöregedés és a nyugdíjrendszer lehetséges összeomlásának gondjai. Szintén a mai fiatalok nyakába fog hullni a globális felmelegedés egyáltalán nem elhanyagolható gondja is.