– így látja a svéd szoci újság publicistája Magyarországot, és úgy véli, a PiS tevékenységének köszönhetően hamarosan Lengyelország is ilyen hellyé válhat.

Benyomásait, amelyek alapján Magyarországot rasszista, antiszemita, menekültgyűlölő országnak láttatja, rendre a "nemzeti konzervatív ideológia" nyomainak tartja. Véleménye alátámasztása érdekében megszólaltat két ellenzéki politikust – a magyar demokrácia újjáépítését zászlójára tűző, Együttes Szigetvári Viktort, és a változás lehetőségéről is lemondó józsefvárosi MSZP-elnököt, Komássy Ákost –, valamint pár civil szervezet és természetesen a mindig rendelkezésre álló Political Capital munkatársát is.

Mindannyian megerősítették hipotézisében, miszerint a nemzeti-konzervatív "birodalmat" a szisztematikus kirekesztés, intézményesített rasszizmus és a kisebbségek kriminalizálásának eszközeivel építi Magyarországon a kormány, sőt, személyesen Orbán Viktor, és mintha csak erre várt volna, siet óva inteni olvasóit, hogy szeretett Svédországukra is ez vár, ha a kormányhoz engedik a helyi konzervatívokat, hiszen más módszereket nem ismernek. Nem is csoda, hogy a magyar választási rendszerben is a "csak a Fidesz" elve érvényesül, és bár az intézményeket még nem zárták be, de függetlennek már csak papíron nevezhetők, így akár fel is számolhatnák őket, ahogy abban sincs semmi meglepő, hogy Magyarországon már rág odalett a sajtószabadság.

Röviden: az Afonbladet cikke legalább nyomokban tartalmaz minden, a nemzetközi sajtóban Magyarországgal szemben az elmúlt hat év során megfogalmazott (ál)kritikát. Ezért (és a sajtószabadságot külön elsirató passzus miatt) is furcsa, hogy a stockholmi magyar nagykövet cikkre írt reakcióját nem volt hajlandó leközölni a lap, arra hivatkozva, hogy a "Zsidógyűlölet a Svédországi Demokraták kirakatállamában. Budapesten a rasszizmus az új normalitás" című cikke szerkesztőségi vezércikk volt, nem pedig egy vitaindító írás. Pedig a Makkay Lilla tételesen cáfolja a cikkben megjelenteket, és még egy kis önkritkát is gyakorol.

A nagykövet szerint pl. a magyar választási rendszerrel szemben megfogalmazott vádakat nem is kell cáfolni, hiszen 2014 óta többször is bebizonyosodott, hogy a rendszer annak kedvez, aki a választók támogatását élvezi (így történt ez Újpesten, Tapolcán, Veszprémben és most Salgótarjánban is). A menedékkérőkkel szembeni fellépést kritizáló magyar Helsinki Bizottság munkatársa ugyan maga is beismerte, hogy a tömeges bevándorlással kapcsolatban hozott törvények nem sértik a genfi menekültügyi konvenciót, Makkay az ennek ellenére megfogalmazott kifogásaihoz csak annyit fűzött hozzá, hogy manapság egyetértés van az uniós tagállamok között arról, hogy az unió határait ellenőrizni és védeni kell, Magyarország pedig épp ezt csinálja és ezt tette már 2015 szeptemberében is. Az pedig teljesen természetes és megszokott, írja a nagykövet, hogy "a civil szervezeteknek egy demokratikus országban esetenként a kormányétól és más politikai pártokétól eltérő véleménye legyen."

A nagykövet szerint a múlttal való szembenézés egyik eszköze a holokauszt emléknap bevezetése az iskolákba, és elgondolkodtató lehet az is, hogy az Oscar-díjas Saul fiát is állami támogatással forgatták. Ha a rasszista ideológiákat nem is sikerült még teljesen kiirtani Magyarországon, nem a mi országunk az, ahonnan a zsidó lakosságnak menekülnie kell a potenciális terrortámadások, az erőszak és a mindennapos zaklatások elől - teszi hozzá.

A romák integrációjával kapcsolatban Makkay elismeri, hogy az egyik legnagyobb és legfontosabb kihívás a mai Magyarországon, de épp ezért készült 2012-ben erre kormánystratégia, ezért emelték be a romák történelmét az iskolai tananyagba és támogatják a romák továbbtanulását az Út a diplomához programmal.

Reméljük, hogy a következő alkalommal, amikor az Aftonbladet újságírói Magyarországra látogatnak, hogy tudósítást készítsenek egy vezércikkhez, több idejük és nyelvi segítségük lesz ahhoz, hogy mélyebb és hitelesebb információt kaphassanak az ország aktuális állapotáról. Az újság olvasói megérdemlik, hogy objektív képet kapjanak a helyzetről.