A görögök hûségéért nagy árat fizethet Európa
2016.03.07. 13:00
Az "európai megoldás" egyik utolsó szövetségesének, Görögországnak a hűségét újabb kölcsönökkel és korábbi mentőprogram követelményeinek enyhítésével vásárolták volna meg az európai vezetők. Az IMF azonban keresztbe tehet a terveiknek.
Az unió a múlt hónap végén lengette be, hogy jelentős kedvezményeket kínál Görögországnak az államadósságát enyhítő pénzügyi mentőcsomag visszafizetésében, és új kölcsönöket is folyósítana, az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel. A Brüsszel és Athén közti, éveken át tartó kötélhúzás után – amely több kormányt megbuktatott, hosszú távra paralízisbe taszította a görög gazdaságot és kiábrándította a görög szavazókat a mainstream politikából – az EU döntéshozói hirtelen felülvizsgálták korábbi álláspontjukat, egy migrációról szóló uniós csúcs szünetében.
Az európai vezetőkben a görög gazdaság kilátásai iránt támadt hirtelen aggodalom persze egyáltalán nem megalapozatlan. A pénzügyi segélyprogram részleteinek újratárgyalása pedig tényleg elengedhetetlen, ha Európa egy generáción belül látni akar egy már nem döglődő görög gazdaságot. Az ajánlat politikai üzenete azonban megkérdőjelezhetetlen: ha Görögország minden nehézség ellenére kitart a nyugat-európai bevándorláspolitika támogatása mellett, bőségesen megjutalmazzák.
Az uniós terv szerint – amelyet már az Európai Központi Bankkal, az Európai Bizottsággal és a nagyobb eurózónás tagországok vezetőivel is egyeztettek – az eddig érvényesnél alacsonyabb kamatot kérnének a görögöknek adott eddig 316 milliárd eurós rendkívüli hitelért, és a törlesztési időt is meghosszabbítanák. A törlesztés mértékét ráadásul hosszabb távon a görög gazdaság teljesítményéhez kötnék, ennek azonban feltétele, hogy Athén 2022-ig végre bevezeti azokat a reformokat, amelyeket már évek óta számon kérnek tőle a hitelezői.
És épp ezen bukhat el az EU görögöknek ítélt jutalma: az IMF vastagnyakúságán. A Valutaalap ugyanis nem tágít a segélyért cserébe szabott feltételektől, és nemcsak azok megváltoztatására nem hajlandó, de a segélyprogramban beígért következő, 86 milliárd eurós utalást sem hajlandó folyósítani addig, amíg a görög kormány nem teljesíti maradéktalanul vállalásait.
Márpedig az IMF nélkül Európának nincs elég pénze, hogy Görögország vergődését finanszírozza. Azaz a németek (mert az EU-t ezeken a tárgyalásokon ők képviselik) vagy hátat fordítanak a Ciprasz-kormánynak, és hagyják, hogy az bedőljön, miután szeptemberi újraválasztása után sem tudott eredményt elérni, vagy megpróbálnak a törököknek ígért 3 milliárd euró mellé egy ennél jóval nagyobb összeget is összekalapozni.
Az IMF, az EKB és az EB illetékesei a múlt héten sietve ültek asztalhoz Brüsszelben, hogy nézeteltéréseiket kibeszéljék; Angela Merkelnek ugyanis szüksége lesz a Alekszisz Ciprasz támogatására a hétfői EU-csúcson, ha keresztül akarja vinni a törökökkel tervezett paktumát. Mindenáron.























































































