Az Iszlám Állam térnyerésével a közel-keleti és a nyugati sajtban egyre gyakoribbak lettek a lefejezésekről szóló jelentések. A lefejezés, mint kivégzési módszer a francia forradalom éveiben tökélyre fejlesztett nyaktiló, franciásabb nevén a guillotine elterjedésével öltött először nagyüzemi méreteket. Manapság egyedül Szaúd-Arábiában használatos. 

Az Amnesty International jelentése szerint legalább 102 embert végeztek ki 2015 első hat hónapjában, míg 2014-ben összesen 90 kivégzés történt. Átlagban minden második nap kivégeznek egy embert – többnyire lefejezéssel. Az utóbbi években a kivégzések majdnem fele halált nem okozó bűncselekményért történt.

Szaúd-Arábiában halálbüntetés jár gyilkosságért, házasságtörésért, fegyveres rablásért, hitelhagyásért, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért, nemi erőszakért, boszorkányságért, varázslásért – vagy azért, mert valaki részt vesz egy ellenzéki tüntetésen. Ezért is érhetetlen az ENSZ tavaly év végi döntése, amellyel az országot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) egyik bizottságának elnökévé választották.

A nyaktilót egy francia orvosról, Joseph-Ignace Guillotin-ról nevezték el, aki korának híres, kiváló tudósa volt. Bár nem az ő nevéhez kötődik az első guillotine megalkotása, viszont ő volt az, aki 1789. október 9-én javasolta a francia nemzetgyűlésnek, hogy a halálra ítélt embereket az addigi módszerekhez képest kevésbé fájdalmas eszközzel, nyaktilóval végezzék ki. Így oldották meg Danton és Robespierre, XVI. Lajos és Marie Antoinette kivégzését is. Megközelítőleg 40 000 emberi életnek vetett véget a francia forradalom idején a guillotine, a kivégzettek körében nem meglepő módon felülreprezentáltak voltak az arisztokraták.

Franciaországban egészen a huszadik század közepéig használták, igaz egyre ritkábban, végül 1981-ben vonták ki végleg a forgalomból a nyaktilót. Az utolsó nyilvános kivégzésre 1939-ben került sor, ezután a börtönökbe száműzték a guillotine-t. 1965 és 1977 között már csak nyolcszor emelkedett magasba a bárd, amely utoljára 1977. szeptember 10-én sújtott le egy elvetemült gyerekgyilkos nyakára. 

A forradalom jelképévé váló gyilkológép a terror demokratikusságát volt hivatott fenntartani, a korábbi gyakorlattal ellentétben a nemeseket és a közrangú polgártársakat is ezzel az eszközzel végezték ki. A sors fintora, hogy maga Guillotin is közel állt ahhoz, hogy a saját nyakán tapasztalja meg az általa szorgalmazott nyaktiló humánus voltát: csak Robespierre bukása mentette meg a rá kimondott halálos ítélet végrehajtásától.

Franciaország mellett a ködös Albionnak nevezett szigetország is gyakorta megrövidítette koronás főit.

"Életem vége, hírnevem kezdete" - mondta az utolsó szó jogán a lefejezése előtt álló Stuart Mária, akit 1587. február 7-én, miután egy zárt tárgyaláson felségárulás vádjával elítéltek.

Ha hihetünk a krónikásoknak, Károly a következőkkel summázta a életét:

1649. január 30-án végezték ki Londonban I. Károlyt, akit a polgárháborúban elszenvedett veresége után saját parlamentje állított bíróság elé, majd küldött a halálba. Károly volt az első európai uralkodó, aki felett „népe” döntött. Õutána a trónt fia, a későbbi II. Károly kapta meg. Apjához hasonlóan ő is inkább saját neméhez vonzódott. A király kivégzése után 11 évvel azonban ugyanez a parlament restaurálta a monarchiát, eltörölték a köztársaságot és a több éves polgárháború célkitűzéseit meghazudtolva ismét egy Stuartot ültetett a trónra.

A magyar történelemben Miskolc volt az első város, amely pallosjogot kapott 1395-ben Zsigmond királytól. Ekkortól határain belül elfoghatta, bilincsbe verhette, kínozhatta, kerékbe törhette, azaz kivégezhette az ismert gonosztevőket. II. Lajos király 1519-ben ismét felruházta Miskolc város tanácsát azzal a joggal, hogy „mások elrettentő példájára - a bűnösöknek fejét vehessék."

Bognár Tamás történész szerint I. Nagy Lajos korában vezették be a pallosjogot, mely jogalapot biztosított a jobbágyok esztelen lefejezésének.

Hivatalos lefejezéseket tartottak Belgiumban, Görögországban, Svédországban és a náci Németországban is. Az Egyesült Államokban is fontolgatták bevezetését, de a technikai újításokat kedvelő amerikaiak a tagállamok zömében inkább a villamosszék mellett döntöttek.