Kedden szavaz az országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról. A napokban az ellenzéki pártok hevesen támadták a javaslatot.

Az egész ügy hátterében két korábbi bírósági döntés áll. December 8-án és idén február 28-án arra kötelezte a bíróság az MNB Pallas Athéné alapítványait, hogy hozza nyilvánosságra gazdálkodását. Az alapítvány a per kezdeményezői szerint közpénzből gazdálkodik, melyet az MNB-től kap, így nyilvánosságra kell hozni, hogy mire költötte forrásait. Az alapítványok jogi képviselője a Kúrián támadta meg a döntés végrehajtását és az alapítványok a legfelsőbb bírói fórum ítéletéig felfüggesztették a határozat végrehajtását – az adatok kiadását.

A mai napon, amennyiben megszavazzák Bánki Erik Fidesz-KDNP-s honatya javaslatát, az alapítványok gazdálkodása kikerül az infótörvény hatálya alól, azaz nem lehet tárgya közérdekű adatkérésnek.

A Jobbik felháborítónak tartja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény javasolt módosítását. Volner János bírálta, hogy a jegybank és alapítványai a parlament bizottságaitól és más szervektől függetlenítve működnek. A Jobbik alelnöke bírálta a Nemzeti Bank vezetőinek tervezett fizetésemelését, mely szintén benne van a törvényjavaslatban.

Vérlázítónak tartja az MSZP a jegybankról szóló jogszabály kedden elfogadni tervezett módosítását. Valamit rendkívüli módon titkolni akar a kormányzat – értékelt Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes.

A Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Unióhoz fordul a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény tervezett módosítása miatt.

Schiffer András, az LMP elnöke szerint az előterjesztésnek "nincs értelmezhető szakmai indoka". Azt is megkérdezte: mi olyan sürgős és miért akarják folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni a korlátozásokat.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke kijelentette: elfogadható az üzleti célok védelme a jegybank versenytárs mellett működő társaságainál, mint ahogy a polgári törvénykönyv tisztességtelen piaci versenyről szóló szabályai és az infótörvény összhangba hozása is. Azonban a javaslat számos ponton vet fel alkotmányossági kérdéseket. Az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvény egyértelműen meghatározza: az MNB-nek, a vállalkozásainak és az alapítványainak a tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A jogkorlátozásnak ezért konkrét adatokra kell vonatkoznia konkrét indokokkal, de az adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható minden tevékenységre.

Bánki Erik a javaslat előterjesztője célként jelölte meg, hogy az MNB eljárásai jobban megfeleljenek a napi gyakorlatnak és gazdasági társaságai ne kerüljenek versenyhátrányba. Értékelése szerint mindhárom módosítás indokolt és a nemzeti érdekeket szolgálja. A kormánypárti politikus jelezte, hogy elsősorban adatvédelmi szempontból változtatnának az alapítványokra és gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokon, hiszen amikor ezek nyílt piaci műveleteket végeznek, versenyhátrányba kerülhetnek. Bánki Erik az MNB vezetőinek fizetésemelését uniós irányelvekkel indokolta: a 28 uniós tagállam közül Magyarországon a legalacsonyabbak ezek a bérek. A következő legalacsonyabb fizetés az ír jegybank vezetőjéé, de ő is 31 százalékkal többet keres, mint a magyar.

A törvényjavaslat részletes indoklásában a képviselő más indokokkal is szolgált. A konkrét szöveg szerint: 

Szükséges egy olyan jogszabály, amelyből a jogalkalmazó támpontot kaphat ahhoz, hogy valamely közérdekből nyilvános adat megismeréséhez vagy az üzleti titok meg nem ismeréséhez fűződik-e nagyobb érdek. Ennek eldöntése ugyanis sosem egyszerű. Emellett az alapítványok birtokában vannak olyan adatok és üzleti információk, amelyek nyilvánosságra kerülésük esetén befolyásolnák a piaci versenyt.

Az alapítvány egyik fő jellemvonása, hogy az alapítót (MNB) az alapítvány mint jogi személy létrejötte, illetve az alapítvány létrejöttéhez és működéséhez szükséges vagyoni juttatás teljesítése után tulajdonosi jogok nem illetik meg – áll a törvény szövegében. Mindez azt jelenti, hogy az alapítvány esetében a jogi személy és az azt létesítő alapító még jobban függetlenedik egymástól, mint egy gazdasági társaság esetén. Az alapítvány működését annak létrejöttétől kezdve a kuratórium, vagy egyszemélyes ügyvezető szervként a kurátor felügyeli. Alapítvány létesítése esetén a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.

Tehát miután az MNB létrehozta ezeket az alapítványokat és biztosította a működéshez szükséges vagyont, ezután ezek az intézmények az MNB-től függetlenül működtek. A gazdálkodásuk nyilvánosságra hozásával piaci versenytársaik – akik mondjuk az alapítványokhoz hasonló tevékenységet folytatnak, például pénzügyi képzéseket kínálnak – komoly üzleti előnyhöz jutnának.