Lengyelország első szabadon választott köztársasági elnökét a múlt héten azzal vádolták meg, hogy a kommunista belbiztonság (SB) ügynökeként tevékenykedett. A Nobel-békedíjas volt lengyel államfő blogbejegyzésében visszautasított a vádakat, állítása szerint a kommunista elhárítással, nem pedig a belbiztonsággal (SB) találkozott több ízben, és senkiről sem jelentett.

Lech Walesa a legendás lengyel munkásvezér és gdanski villanyszerelő 1980-ban több társával megalapította a Szolidaritás Szakszervezetet. A szocializmus bukása után, 1990-ben ő lett Lengyelország első köztársasági elnöke. Õ a lengyel rendszerváltás Göncz Árpádja.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) hétfőn nyilvánosságra hozta a több mint 750 oldalas Walesa-dossziét, mely az SB tisztjeivel 1970 és 1976 között folytatott együttműködésre utal. A „Bolek” – aláírással ellátott együttműködési megállapodás, több mint 30 személyt érintő jelentéseket, kifizetési bizonylatokat, fényképeket tartalmazott. Az iratok között megtalálható Walesa saját kézzel írt nyilatkozata, amelyben vállalta az együttműködést a pártállami titkosszolgálattal.

A hajógyári munkásság sztrájkolni kezdett, Walesa pedig az élükre állt. A megmozdulást az egész ország figyelemmel kísérte. Néhány nappal később Walesa meggyőzte a gyárukat elhagyni kívánó gdanski munkásokat, hogy hozzanak létre Lengyelországban a meginduló általános sztrájkot irányító bizottságot.

1989-ben megszervezte és vezette a Szolidaritás Szabad Szakszervezet Állampolgári Bizottságát, amely hivatalosan tanácsadó testület volt, ám valójában pártként működött, s az azévi parlamenti választásokon győzött is. 

Szakszervezeti elnöksége mellett fontos szerepet játszott a lengyel politikai életben. 1989 végén rábírta a kommunistákat arra, hogy a szövetséges pártokkal képjen koalícióra, így létrejött a keleti blokk első nem kommunista kormánya. 

Walesát húsz éve folyamatosan támadják azzal, hogy az SB fizetett ügynöke volt. Ezt terjesztette róla a titkosszolgálat, a Szolidaritás korai éveiben is. 1992-ben, amikor az ország államfője volt, Jan Olszewski jobboldali kormánya állt elő az ügynökváddal.

Mindez nem fordult volna elő, ha: