A túlzott centralizáció semmilyen autonómiát nem biztosít az ország régióinak. Jelen pillanatban Romániát három nagy régió alkotja: Erdély, mely gazdaságilag a legfejlettebb, ám a központi költségvetésből ő részesül a legkevésbé, ő Románia nettó befizetője. Havasalföld (ó-Románia) és Moldva az ország két szegényebb régiója, melyek lemaradásukkal hátráltatják Erdély gazdasági, infrastrukturális fejlődését. Románia első erdélyi elnöke, Klaus Johannis, és erdélyi miniszterelnöke Dacia Ciolos ismét az ország újjászervezését tűzték napirendre. Ez a decentralizációs folyamat szavatolná a döntéshozatal többszintű megosztását, így a döntések közelebb kerülnek a polgárokhoz és serkentik a régiók közötti versenyt.

 

A korábbi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a többségi nemzet politikuma, Székelyföldet igyekszik felszabdalni, átszervezni. Mégpedig úgy, hogy az újonnan kialakított régiókban ne kerüljön a magyarság abszolút többségbe. Sőt ezáltal számarányukat és politikai befolyásukat is könnyűszerrel tudják csökkenteni a bukaresti döntéshozók. 

 

A miniszterelnök szerint a régiók határainak újrarajzolása jelentős mértékben hozzájárulhat a közigazgatás töredezettségének megszüntetéséhez, és hatékonyabbá teheti a megyék közötti együttműködést.