Medvegyev: nem találkoztam Porosenkóval, de nem is hiányzott
2016.02.22. 12:52
A szíriai orosz szerepvállalás kapcsán Medvegyev kijelentette, hogy a beavatkozás okai egyrészt a nemzeti érdek védelme – ezalatt bizonyára az országnak nyújtott több tízmilliárd dollárra rúgó hitelek visszafizetését értette –, másrészt Oroszország megvédése a terroristáktól. Az orosz egységek Asszád elnök kérésére vonultak be.
A polgárháború káoszában fontos feladatnak nevezte, hogy létre kell hozni egy általános listát arról, hogy a nemzetközi közösség mely feleket tartja terrorszervezetnek. Jelenleg ebben nincs konszenzus, például a törökök minden kurd katonai és politikai szervezetet terroristának tartanak.
Senkinek nem érdeke a háború, és a szárazföldi beavatkozás teljes körű, hosszú háborút jelentene."
A szír-orosz kapcsolatok sokkal korábbra datálódnak: akkoriban még Asszád apja volt az ország vezetője. Asszádon kívül nincs más hatalmi tényező Szíriában, eltávolítása ebből a képletből káoszhoz vezetne. Olyan helyzetet teremtene, mint Líbiában Khadafi leváltása.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán kijelentette: ahhoz, hogy a háború véget érjen a feleknek tartaniuk kell magukat a minszki megállapodáshoz, annak minden eleméhez. Egyébként pedig nem Oroszország hibája, hogy vannak nézeteltérések a két fél között.
Arra a kérdésre, hogy találkozott-e Porosenko ukrán elnökkel az egy héttel korábbi müncheni biztonságpolitikai csúcson, azt mondta
nem láttam és őszintén szólva nem is hiányzott."
Az oroszok számára a Krím-félsziget helyzete nem lehet alku témája. Népszavazás döntött arról, hogy a terület betagozódjon az Orosz Föderációba, ennek érdekében alkotmányt módosítottak és az orosz közigazgatást is kialakították a területen.
A közelmúltban mélypontra kerültek az EU-Orosz és az USA-Orosz kapcsolatok. A lehetséges újrakezdésről Medvegyev elmondta, hogy ez mindkét félnek érdekében áll. A szankciók nagyon megviselnek mindenkit: a korábban 450 milliárd eurós kereskedelmi forgalom 215 milliárd euróra csökkent.
Az orosz miniszterelnök retorikai képességeit megvillogtatva, kijelentette:
külföldi partnereinknek bátornak kell lenniük ahhoz, hogy azt mondják: hagyjuk a szankciókat, kezdjünk mindent tiszta lappal."
A szankciók pozitív vonzata az orosz kormányfő szerint, hogy Oroszország elkezdte átalakítani gazdasági struktúráját. Még mindig rengeteg bevétele származik a kőolaj és földgáz exportjából, ám ezek a bevételi források az energiahordozók árzuhanása miatt miatt jelentősen csökkentek. Elkezdtek más szektorokban fejleszteni, például a mezőgazdaságban, aminek eredményeképp tavaly rekord mennyiségű búzát exportáltak.
A riporter azon felvetésére, hogy Oroszország nevén van egy fekete folt a szólásszabadság és a média állami kontrolljával kapcsolatban, kijelentette:
az internet hozzáférést nem korlátozzuk. Én magam nem olvasok újságot és nem nézek tévét az orosz lakosság feléhez hasonlóan. Az internetről szerzem az információkat. Ott minden vélemény megjelenhet, még a szélsőséges is."
Végül arról kérdezték a miniszterelnököt, hogy mi a helyzet az orosz emigránsok elhallgattatása kapcsán. A riporternő konkrétan Litvinyenkóra gondolt, akit a britek által nyilvánosságra hozott információk szerint egy orosz ügynök polóniummal mérgezett meg Nagy-Britanniában; a volt KGB-s a sugárfertőzésbe pár nappal később belehalt.