Krónikus beteg az unió
2016.02.18. 22:06
A menekültválsággal kapcsolatban a megbeszélések középpontjában a humanitárius segítségnyújtás, az unió külső határainak védelme, az EU-Törökország cselekvési terv végrehajtása, a migránsok unión belüli áthelyezése, illetve visszaküldésükre vonatkozó határozatok végrehajtása, valamint a menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotok) rendszerszerű üzemeltetése álltak.
Orbán Viktor magyar kormányfő érkezésekor kijelentette: akkor lesz elégedett:
ha tudjuk tartani a védelmi vonalainkat."
Szó esett a brit uniós tagságról szóló népszavazásról, és az ahhoz kapcsolódó londoni reformelvárásokról. Az EU célja ebben egyértelmű: minél hamarabb megállapodni a szigetországgal.
Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke azt mondta:
Ezen a csúcson áll vagy bukik, hogy sikerül-e megállapodni."
David Cameron brit kormányfő a találkozóra megérkezve pedig kijelentette:
Harcolni fog Nagy-Britanniáért; nehéz lesz, de jó szándékkal és kemény munkával sikerülhet megegyezésre jutni."
Valamint hozzátette: ha sikerül jó alkut kötni, azt el fogja fogadni, de olyanra nem bólint majd rá, amely nem felel meg a brit elvárásoknak.
Angela Merkel német kancellár kifejtette: mindent megtesznek annak érdekében, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak.
A magyar kormány két olyan határt fektetett le, amelyeket a csúcson nem szabad átlépni; az egyik, hogy a személyek szabad mozgása nem szenvedhet csorbát, a másik, hogy nem születhet precedens, vagyis, hogy a briteknek adott szabályozási lehetőségek más uniós országok számára ne váljanak elérhetővé.
A magyar célok között szerepel, hogy az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarokat ne érhesse semmilyen hátrányos megkülönböztetés.
A miniszterelnök szerint elérhető az a követelés, hogy egyetlen bevezetendő szabályozás se legyen visszamenőleg érvényes. Azok, akik már a szigetországban vannak, nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyenben eddig voltak.
Az uniós csúccsal kapcsolatban Szijjártó Péter, külügyi- és külgazdasági miniszter az MTI tudósítójának elmondta:
Magyarország elutasítja azt a görög állásfoglalást, amely szerint Athént ne kritizálják olyan országok, amelyek semmiféle segítséget nem nyújtottak Görögországnak a migrációs válság megoldása kapcsán. A miniszter szerint Athén önmaga okozta a jelenlegi helyzetet:
Ha elfogadták volna a hónapok óta fenntartott javaslatunkat, akkor ma már egy közös európai erő védené Görögország déli határait és az EU nem lenne olyan védtelen, mint amilyen védtelen most. Tehát a görögöknek jobb lenne, ha a képmutatás helyett a tettek mezejére lépnének."
Ha a konkrét ügyeket félresöpörjük, láthatóvá válik, hogy sokkalta komolyabb és egyben borúsabb európai fejleményekre világítanak a mostani brüsszeli események, olvasatunkban ezek a következők:
- Megkérdőjelezhetetlenül éles törésvonal húzódik Európa keleti és nyugati fele között, ami mindennél jobban megmutatkozik a mostani migránsválságban. A V4 Magyarország vezetésével nem kér a merkeli "willkommenskulturából" és abból a kettős mércéből sem, amit alkalmaznak ennek során. A brit kilépés az Unió jövőjét illetően, szintén elementáris kérdéseket vet fel. Úgy is fogalmazhatnánk, keresztbe-kasul húzza válságokkal az integrációt.
- Összességében egyet kell értenünk azokkal a hangokkal, akik szerint a 2008-as Európát sújtó gazdasági krízis, az ezt követő görög adósságválság, a mostani migrációs válság és a brexit kérdése mind-mind az Unió totális válságának korrajzát mutatják be, annak alesetei. És noha ezt a válságot Európa liberális fele is érzékeli már, nem igazán tűnik úgy, hogy bármit is képes lenne (vagy épp akarna) tenni, ennek orvoslása érdekében.
(MTI)