Mai hír, hogy hazaengedték Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert Bukarestből. Õt 
az Országos Korrupcióellenes Főügyészség (DNA) vette célba. Nem szeretem a konteókat, és az erdélyi politikusok esetében sem számít mentségnek a nemzetiség.

Szóval nem azért, mert magyar, hanem mert kb. tíz éve figyelem a tevékenységét, a lényeg: Antal Árpád ritka jó politikus. Felkészült, okos, ravasz is tud lenni, ha kell, ugyanakkor becsületes, és ha az erkölcsi iránytűje úgy mutatja, szembemegy pártja korifeusaival is.

Nem véletlen, hogy az erdélyi mérésekben a leghitelesebb politikusként jön ki, hihetetlenül magas a bizalomindexsze. Ha még emlékszünk rá, hasonlóképpen kezdődött a csíkszeredai polgármester, Ráduly Róbert ügye is. Õ volt a másik nyakas autonomista székely elöljáró, hát levették a pályáról. Ha tehát most kicsinálják Antal Árpádot - és Romániában ehhez adott a szükséges médiatér, illetve politikai hátszél -, akkor nem csak Sepsiszentgyörgy veszít, hanem Székelyföld is.

Azt jelenti, hogy a székelyföldi városállamok közül ötből kettőnek (Csíkszereda, 
Sepsiszentgyörgy) kilőtték az újraválasztásra esélyes vezetőjét, a maradék háromból 
Gyergyószentmiklós polgármesterét, Mezei Jánost szintén vegzálja a DNA, Kézdivásárhelyen Bokor Tibor nem sok vizet zavar, Székelyudvarhelyen meg épp most váltja le Verestóy Attila szenátor eddigi emberét, Bunta Leventét, összement a tej. Magyarán: Székelyföld erősebb települési önkormányzatait gyakorlatilag lefejezték, vagyis kilövik a területi autonómia hátországát.

A Bukarestbe csángált erdélyi magyar képviselőkre viszont nemigen lehet számítani. Épp 
a minap ment át a képviselőházon a magyarellenességéről hírhedté vált Bogdan Diaconu 
törvénytervezete, amely megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és 
önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven 
kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Diaconu azt akarja, hogy a települési vagy 
megyei képviselőtestületek üléseit kizárólag románul tartsák, „hivatalos tolmácsolást” 
biztosítva az „idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező 
résztvevőknek”.

A törvényjavaslat elfogadása esetén „közérdekű feliratot” csak románul lehetne feltüntetni Romániában. És ez a nagyon européer törvénytervezetet fogadták el hallgatólagosan, miután a házszabályban megszabott határidőn belül a tervezetet nem tűzték napirendre. Gondolom, az RMDSZ honatyáinak fontosabb dolga is volt, mint a kisebbségi nyelvek közigazgatásban történő használatára figyelni.

Példának okáért meg kell védeni a sajtószabadságot. Ott van az Antena 3 nevű 
kereskedelmi hírtelevízió esete. Ez az a csatorna, ahonnan a rosszemlékű Victor Ponta 
kormányozta anno az országot. Mindenfajta médiaetikai skrupulus nélkül ömlött belőle a 
magyarellenes propaganda, ami nem csoda, hiszen tulajdonosa a szekusbesugóként is 
elhíresült Dan Voiculescu, a volt szekusok, tábornokok zsebpártját létrehozó vörös 
oligarcha. Voiculescut lecsukták korrupció miatt, vagyonának egy részét az állam 
elkobozta volna. Ezért kellene elköltöznie az Antena 3-nak. És ez az egyébként régóta 
tudott döntés verte ki a biztosítékot a bukaresti magyarjainknál is, a már emlegetett 
Verestóy Attila szenátor aszongya, hogy „a demokráciát veszélyeztető precedenst teremt 
az, ha adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítik egyes vélemények szabad kifejezésre 
juttatását a médiában”. 

Értitek: másfél évvel ezelőtt lecsukják a tulajt, szóltak a tévének, hogy költözni kéne, mer’ 
elkobozták a vagyont, a tévések fülük botját sem mozdították, oszt’ most hirtelen a 
szólásszabadság elleni merényletet sejdítenek. 

Az Antena 3-nak elég nagy a nézettsége, tehát vannak eszközei érdekei érvényesítésére 
(mondjuk, szerintem még ez sem jogosítja fel őket arra, hogy törvények fölöttinek tudják 
magukat). Egy Kolozsváron elütött székely kislánynak nemigen.

A történet lényege röviden: egy 17 éves diáklányt, aki épp szavalóversenyt nyert a kincses városban, elütött egy autóbusz (átment a lábfején). Kórházba vitték, ahol a szolgálatos orvos 
gyakorlatilag a földbe döngölte őt is, illetve a később érkező szüleit azért, mert nem tudtak 
románul, majd rövid úton ki is rakta a kórházból.

A bicskanyitogató történet a Facebook-falam szerint majdhogynem szokványos, többen is beszámoltak hasonló megalázó esetről az erdélyi szórványból, illetve azokból a régiókból, ahol a románság többségben él.

A betegek nyelvi jogaiért már évek óta küzdenek az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), ám mivel a 
mainstream politikát ez a téma nem érdekeli, nagyjából eredménytelenül. Gondoljatok 
bele: milyen nyelvi kompetencia szükségeltetik ahhoz, hogy egy diagnózist megérts 
idegen nyelven… (Képzeljétek el, hogy egy külföldi nyaralásotokon angolul kellene 
elmagyarázni egy betegséget, illetve megérteni az orvos magyarázatát.) 

Pedig hát pénz éppenséggel lenne a nyelvi jogok iránti küzdelemre is, ha már a törvényi 
feltételek - egyelőre - adottak hozzá (Négy évvel ezelőtt, 2012-ben ügyes kis 
kampánykiadványt is gründoltak a témában. Nemrég kiderült, hogy idén „a romániai magyar kisebbség” számára adott összeget növelik, 22,87 millió lejt, vagyis több, mint másfél milliárd forintot kap - az RMDSZ.

Jó szokása szerint az összeg egyharmadát a Communitas Alapítványon keresztül szétosztja, 
kétharmadát meg magára költi, nagy a család, na. Ennek az összegnek az elenyésző 
töredékéből gazdálkodik a Civil Elkötelezettségi Mozgalom (CEMO), és gyakorlatilag ellenszélben dolgoznak.

Itt tartunk most: aki tenne valamit, azt kilövik. Aki tehetne valamit, az mással foglalkozik. 
Az erdélyi magyarok meg szívnak.