Merkel: csak akkor rendezzük Iránnal a kapcsolatunkat, ha elismerik Izraelt
2016.02.16. 20:58
Angela Merkel német kancellár szerint országa addig nem hajlandó rendezni kapcsolatát Iránnal, míg Teherán nem ismeri el Izrael jogát az önálló államisághoz.
Berlinben a 6. német-izraeli kormánykonzultáció után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján a német kancellár a történelem csodájának nevezte, hogy a holokauszt után Németország és Izrael között barátság alakult ki; az izraeli kormányfő pedig azt mondta: Németországban járva mindig azt érzi, hogy jó barátok között van.
Izrael a migráció területén jelentős tapasztalatokat szerzett, és míg Németország a menekültek révén csak most szembesül közvetlenül a szíriai polgárháború következményeivel, Izrael kezdettől fogva megérzi a csaknem öt éve tartó konfliktus hatását – mondta a német kancellár. Merkel hangsúlyozta, hogy Izrael a szélsőségek által sújtott közel-keleti térségben működő demokráciaként Németország biztonságához is hozzájárul, ezért kulcsfontosságú a nemzetbiztonsági szervek együttműködése; Benjamin Netanjahu pedig kiemelte, hogy országa a "nyugati civilizáció bástyája".
Izrael nélkül az egész régiót elborítaná a radikális iszlamizmus, és sokkal több menekült érkezne Európába
– mondta az izraeli miniszterelnök.
A német kancellár kiemelte, hogy az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás nem azt jelenti, hogy Berlin teljes mértékben rendezi viszonyát Teheránnal, ugyanis a "normális, baráti kapcsolat" kialakításának feltétele Izrael elismerése.
Az izraeli-palesztin konfliktusról kérdésre válaszolva megerősítette a német álláspontot, miszerint a kétállami megoldásra kell törekedni, vagyis arra, hogy a zsidó állam mellett legyen egy palesztin állam is. Ugyanakkor a helyzet most nem alkalmas jelentős előrelépésre – mondta Angela Merkel.
A hatodik ülést eredetileg tavaly októberben tartották volna meg, a diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulójára szervezett ünnepségsorozatba illesztve. Az értekezletet izraeli kérésre halasztották el, a tel-avivi vezetés a feszült biztonsági helyzetre hivatkozott, utalva a harmadik intifádának (palesztin felkelésnek) is nevezett erőszakcselekményekre.
(haaretz, MTI)