Ugyanis aggodalmát fejezte ki a Twitteren az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk az integráció jövőjével kapcsolatban. Tusk mindezt a hétfői, David Cameron angol miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Klaus Iohannis román elnökkel, Alekszisz Ciprász görög miniszterelnökkel és Hollande francia elnökkel való egyeztetés után írta, amelynek legfőbb témája Nagy-Britannia uniós tagsága és a menekültválság volt. A tét nagyon nagy; mindezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az unió állam- és kormányfőinek e heti csúcstalálkozóján erre a két súlyos kérdésre kell megtalálni a választ.

Kedden bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Arszenyij Jacenyuk, ukrán miniszterelnök ellen. Az elnök, Petro Porosenko pártja már hétfőn kifejtette elégedetlenségét Jacenyuk kabinetjével kapcsolatban. Az esti órákra azonban kiderült, hogy a menesztéshez szükséges 226 szavazat helyett csak 194-en támogatták a bizalmatlansági indítványt. A mostani ukrán kabinetet leginkább a reformok akadozása és a rohamosan terjedő korrupció miatt bírálják – mind belföldről, mind pedig külföldről. E mellett az elmúlt időszakban több olyan kormánytag is lemondott, akik ismertek voltak a reformok iránti elkötelezettségükről.

A Nemzetközi Valutaalap a szokásos, évi felülvizsgálatában kifejtette: a magyar gazdaság jól teljesít, a külső sokkal szembeni kitettsége pedig jelentős mértékben csökkent. A jelentésből kiderült az is, hogy a kormány által alkalmazott intézkedések, a kedvező nemzetközi környezet és az uniós támogatások hatékony felhasználása miatt a gazdaság növekedési üteme erősödött, a munkanélküliség pedig csökkent. A valutaalap ugyanakkor hozzátette: a növekedés súlypontja, illetve annak kockázata az állam nagyobb gazdasági szerepe miatt a közszféra felé tolódott el.