Saját létérõl dönt az Európai Unió
2016.02.17. 18:18
Kulcsfontosságú csúcstalálkozóra gyűlnek össze az uniós tagállamok vezetői csütörtökön és pénteken. Fajsúlyos kérdések kerülnek napirendre a kétnapos egyeztetésen: szó lesz a kontinenst változatlanul patthelyzetben tartó migrációs válságról, valamint az Európai Unió jövőjét alapvetően meghatározó brit javaslatcsomagról is.
Nagy-Britannia négy ponton akarja megreformálni az EU-t:
- Brit cél: meghúzni a "vészféket", vagyis 4 évre felfüggeszteni az országban élő, de nem brit állampolgároknak járó szociális juttatások kifizetését.
- Támogatók: felmerült, hogy Berlin is elvenné a menekülteknek járó támogatást, de korábban Ausztria is korlátozni akarta a bevándorlóknak fizetendő juttatások mértékét.
- Ellenzők: elsősorban a V4-ek, tágabb értelemben pedig a leginkább érintett, jellemzően közép- és kelet-európai országok. Brüsszel és Berlin is ellenállt, mert a javaslat sértheti az uniós közösségi jog egyik legfontosabb vívmányát, a személyek szabad mozgását.
- Brit cél: a belső piac megerősítése és a brüsszeli bürokrácia visszavágása.
- Támogatók: Németország, meg talán mindenki.
- Ellenzők: nyíltan nem ellenezte senki.
- Brit cél: ne jöjjön létre a politikai unió, és fejezzék be a lopakodó integrációra utaló "egyre szorosabb unió" kifejezés használatát.
- Támogatók: szimpatikus lehet a nemzeti szuverenitásra érzékenyebb tagállamok, például a visegrádi országok, így Magyarország és Lengyelország számára is.
- Ellenzők: Brüsszel, valamint az Uniót irányító "mag", elsősorban Berlin és Párizs.
- Brit cél: nyilvánvalóvá tenni, hogy az euró nem az Unió hivatalos valutája, csupán egy a sok egyenrangú fizetőeszköz között. Biztosítékot várnak, hogy az eurót használó országok ne tudjanak olyan döntéseket lenyomni a torkukon, amik hátrányosan érinthetik a londoni pénzügyi központ, a City érdekeit.
- Támogatók: az eurót nem használó országok, így különösen Dánia, valamint Magyarország.
- Ellenzők: a közös valutát használok közül Franciaország nyíltan ellenezte, hogy a 9 eurózónán kívüli ország vétójogot kapjon a valutaövezetet érintő döntésekben.
Brexit-hetet tartanak a kontinensen: Donald Tusk minden korábbi hivatalos programját lemondta, és annak szentelte az EU-csúcsot megelőző napokat, hogy konszenzust alakítson ki az európai vezetők között. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Európai Tanács elnöke egyre többször beszél egzisztenciális veszélyről:
ez egy kritikus pillanat, a szétszakadás veszélye valódi, és a tárgyalások törékenyek.
This is a critical moment. Risk of break-up is real as #UKinEU negotiations very fragile. Handle with care. What is broken cannot be mended
— Donald Tusk (@eucopresident) 2016. február 15.
Nincs rá garancia, hogy az Európai Parlament támogatni fogja a megállapodást, már ha az egyáltalán megszületik a héten. Legalábbis Martin Schulz erről beszélt azután, hogy kedden fogadta David Cameront. Az Európai Parlament elnöke világossá tette, hogy csak a népszavazás után hajlandóak napirendre venni a brit reformjavaslatokat, mert egyetlen ország sem kérhet előre biztosítékot az EU-ban:
ez nem lehetséges egy demokráciában."