Erős, választóvonalak nélküli Európát szeretne a négy visegrádi ország. A négy miniszterelnök a csoport megalakulásának 25. évfordulója alkalmából elfogadták a Prágai Nyilatkozatot, melyben kifejtik álláspontjukat a migrációs válság megoldásáról, a schengeni bővítésről, valamint a Brexit kérdéséről. A visegrádi országok támogatják Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. A bevándorlással kapcsolatban hangsúlyozták, hogy Macedónia a Bulgária határainak megerősítése elengedhetetlen, ha az uniós-török megállapodás továbbra sem valósul meg a gyakorlatban. A tagországok kormányfői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy készek pénzügyi, katonai és technikai segítséget nyújtani Macedónia és Bulgária számára, amennyiben a B-terv, azaz a második védvonal bevezetése szükséges lenne.

Orbán Viktor napirend előtti beszédével vette kezdetét a parlament tavaszi ülésszaka. A miniszterelnök szerint 2016 elsősorban az adócsökkentés, az otthonteremtés és a családok megerősítésének éve lesz. A kormány tovább csökkenti a személyi jövedelemadót, tovább erősödik a családtámogatási rendszer, nő a kétgyermekes családok gyermekenkénti adókedvezménye, nő a minimálbér, emelkednek a közszférában a fizetések. A miniszterelnök kifejtette, hogy az otthonteremtés ügye nemzeti ügy, ezért "az a cél, hogy a magyar családok saját lakáshoz jussanak." Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország ma Európa egyik legstabilabb országa. A miniszterelnök szerint Magyarország megvédése a kötelező betelepítési kvóta ellen legyen nemzeti ügy. Orbán a kötelező betelepítési kvótát határozottan elutasította. Mint mondta: "Európa gyenge és védtelen. A migránskrízis kezelésében Brüsszel elbukott. Ráadásul Brüsszel be akarja engedni, sőt be akarja szállítani a migránsokat, akiket aztán erőszakkal szét akarnak osztani az uniós tagállamok között." 

A Kolozs megyei törvényszék hétfőn kimondott alapfokú ítéletében elutasította a helyi Minority Rights egyesület, és több száz kolozsvári polgár arra vonatkozó kérését, hogy kerüljenek ki többnyelvű helységnévtáblák Kolozsvár határába. Az egyesület alelnökének elmondása szerint a bíróság egyelőre semmivel sem indokolta a döntését, erre 30 nap határidőt szab a törvény. A bíróság még 2014. júliusában hozta meg első döntését, mely helyt adott a kérelemnek, ám a másodfokon eljáró táblabíróság úgy vélte, az pert akkoriban kezdeményező holland alapítvány nem jogosult arra, hogy a kolozsvári magyarok nevében pereskedjék. A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki.