Több ezren emlékeztek meg országszerte Iránban idén is az 1979-es iráni iszlám forradalomról. 37 éve ezen a napon az iszlamisták Ruhollah Khomeini vezetésével átvették a hatalmat a nyugat-barát Reza Pahlavi sah által vezetett monarchia felett.

Az iráni televízió közvetítései szerint a zord időjárási viszonyok ellenére óriási tömegek gyűltek ma össze Teheránban és több nagyvárosban. Az amerikai nyitás ellenére, a  korábbi évekhez hasonlóan sok Amerika- és Izrael-ellenes szlogen is elhangzott.

Hasszán Ruháni iráni elnök is jelen volt a megemlékezésen. Az atom-megállapodást tető alá hozó moderáltnak titulált vezető beszédében Iránt békeszerető országként határozta meg:

Ruháni felszólította az irániakat, hogy menjenek el szavazni a február 26-án következő parlamenti választásokon, ahol őt támogatva a keményvonalasok ellen szavazhatnak.

Az ideológiailag ellenségesnek titulált hatalmak: Egyesült Államok, mint a "nagy sátán"  és Izrael, mint a "kis sátán" teljes megvetése. Fontos eleme még a vallástudósok bevonása a politikába. Khomeini érvelése szerint a síita hagyomány része, hogy a klérus mobilizálja és vezeti a társadalmat. Velajet-e Faqih (A jogtudósok uralma) c. művében leírja az iszlám kormányzás lényegét, ezzel lefektetve a lassan 37 éve létező Iráni Iszlám Köztársaság államberendezkedés működésének fundamentumait. Khomeini szerint a társadalomnak szüksége van arra, hogy az iszlám jogtudósok felügyeljék az államhatalmat. Az iszlám forradalom további fontos eleme volt a forradalom exportja minél több területre.