Vagdalkozva tartja a markát a görög diplomata Budapesten
888.hu
2016.02.11. 14:08
A magyar kormány vádaskodik és eközben semmiféle segítséget nem nyújt országának a menekültválság kezelésében - nyilatkozta a Népszabadságnak a görög külügyminiszter-helyettes, Nikosz Kszidakisz.
A magyar kormány vádaskodik és eközben semmiféle segítséget nem nyújt országának a menekültválság kezelésében - nyilatkozta a Népszabadságnak a görög külügyminiszter-helyettes, Nikosz Kszidakisz.
Állítása szerint még egy sátrat sem kaptak a magyaroktól
A görög politikus szerdán, Budapesten tárgyalt Pintér Sándor belügyminiszterrel és átnyújtotta az athéni igénylistát. Elmondása szerint jelzésértékű, hogy míg az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex égei-tengeri missziójába öt rendőrtisztet delegáltak a magyarok, addig a macedón kormányt száz kilométerre elég szögesdróttal és 31 fős katonai-rendőri kontingenssel támogatják.
Elfogadhatatlan, hogy más EU-s tagállamok rendőröket, katonákat küldenek a macedón-görög és a bolgár-görög határra. Ki az ellenség? Mi, görögök?"
Ezzel szemben az a helyzet, hogy Orbán Viktor korábbi 6 pontos javaslatcsomagjának, éppen az első pontja szolgált volna arra, hogy tehermentesítse Görögországot.
Ha Görögország nem tudja megvédeni saját határait a bevándorlástól, akkor engedje át az Európai Uniós határvédelemnek."
Ez ellen azonban foggal-körömmel tiltakoztak a görögök, annak ellenére, hogy többször is elismerték: nem tudják kezelni a helyzetet.
2015-ben 850 ezer migráns érkezett és a görög kormány 350 millió eurót költött a menekültválságra. Ez idén meghaladhatja a 600 milliót. Ezt a pénzt természetesen nem maguk gazdálkodják ki. Ennek az összegnek a több százszorosát kapták eddig az EU köldökzsinórján keresztül.
Svájcban, ha nagy többlet van a költségvetésben, akkor mondjuk az állam közvilágítást telepít az autópályákra, vagy egyéb luxus dolgokra költ. Magyarország nem jókedvében épített kerítést a déli határra. A kerítés árát pont a görögök húzták ki a magyar adófizetők zsebéből azzal, hogy boldog-boldogtalant átengedtek a határaikon ellenőrzés és regisztráció nélkül. Egy felelősen gondolkodó kormány nem várhat állandóan külföldről segítséget, de ha egy helyzetet nem tud kezelni, elfogadja azt. Magyarország rákényszerült, hogy felhúzza a kerítést. Ez, ahogy várható volt, elindította a dominót. Azóta határzár épült Szlovéniában, Ausztriában, Szerbiában, Horvátországban, Macedóniában és Bulgáriában. Minderre nem kerül sor, ha Görögország betartja a dublini-egyezményeket.
Magyarország azt várja Görögországtól, hogy tartsa be a schengeni előírásokat, védje meg a schengeni zóna külső határát, hiszen ez nem szabadon választott gyakorlat, hanem közösen elfogadott európai előírás."
Azzal, hogy Görögország nem felel meg a nemzetközi szabályoknak, védtelenné teszi Európát. Ha Görögország nem tudja megvédeni a külső határt, akkor fogadja el a nemzetközi segítséget. De ez a segítség "nem néhány bürokratát jelent", hanem többezres európai határvédelmi egységet. Magyarország részt venne egy ilyen egység felállításában. A magyar álláspont szerint az Európai Uniónak részt kell vennie a menekülttáborok finanszírozásában is közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A tárca a görög külügyminiszter-helyettes szavaira reagált.
A kötelezettségszegési eljárást közvetlenül megelőző figyelmeztetést kapott Brüsszeltől Magyarország. Levélben szólították fel hazánkat a kvótarendelet betartására. Hazánk és Szlovákia az Európai Bíróságon támadja a jogszabályt – ettől függetlenül elvárják a rendelet betartását. Az EU diplomáciai úton próbálja kikényszeríteni a jogszabály betartatását. Az EU országainak egy része szeptemberben vállalta, hogy 160 ezer Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérőt fogad be, melyeket arányosan elosztanak az államok között.
(MTI, Népszabadság)
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
