Nemcsak baráti, de aktív is a viszony a két közép-európai ország között, a mostani eseménynek azonban komoly lélektani jelentősége van. A Brüsszelből érkező kemény támadásokkal kapcsolatban a kormányfői találkozót előkészítő múlt heti külügyminiszteri egyeztetésen Szijjártó Péter kijelentette:

A magyar modellhez hasonló irányba indult a lengyel politika a tavalyi választások után. Jaroslaw Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) győzött ugyanis a hosszú ideje jobboldali kétpártrendszerként jellemezhető országban. Alig váltak hivatalossá az eredmények, a németek máris aggódni kezdtek, hogy "sötét idők jönnek Európára".

Médiatörvény-módosítás, az illegális bevándorlás ellenzése, az eurózóna-csatlakozás levétele a napirendről – felsorolni is nehéz lenne a Beata Szydlo vezetésével felálló új kormány olyan intézkedéseit, amelyek megszólalásig hasonlítanak az Orbán-kormány politikájára.

Ekkor került Lengyelország Brüsszel célkeresztjébe, és a támadásra nem is kellett sokat várni: már év elején felügyelet alá akarták helyezni Varsót a jogállamiság megvédése érdekében. Nem meglepő, hogy Orbán Viktor egynapos lengyelországi magánlátogatása kapcsán a sajtó arról írt: Szydlo és Kaczynski tanácsot kért a magyar miniszterelnöktől. Magyarország kormánya, a Fidesz-frakció és a magyar néppárti EP-képviselők a kezdetektől kiállnak régiós szövetségesünk mellett.

• Az EU legújabb bokszzsákja: Lengyelország
• Felügyelet alá helyeznék Lengyelországot
• Orbántól kérnek tanácsot a lengyelek
• A lengyel internetezők szerint nincs veszélyben a demokráciájuk
• Diplomáciai háború Lengyelország és Németország között
• A magyarok kiállnak a lengyelek mellett
• Szydlo: jogunk van megvalósítani a programunkat
• Vizsgálatot indít Lengyelország ellen az EU
• Megtámadták Lengyelországot
• Lengyelország beadja a derekát Brüsszelnek
• Tusk túl későn fordult szembe Brüsszellel