Az orosz fenyegetésre hivatkozva a Pentagon négyszeresére, pontosan 3,4 milliárd dollárra növelné európai egységeire és azok kiképzésére szánt költségvetését. Ashton Carter védelmi miniszter szerint azért van szükség a költségvetés jelentős emelésére, mert Washington szeretné felgyorsítani erőfeszítéseit Oroszország elrettentésére. A védelmi miniszter javaslatot tett arra is, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelemre az eddiginél 50 százalékkal többet, 7,5 milliárd dollárt költsenek. Elmondása szerint az amerikai harci repülők a folyamatos bombázások miatt kezdenek kifogyni rakétatartalékaikból. A 2017-es védelmi költségvetés tartalmaz majd egy 3,4 milliárd dolláros tételt, amelyet a Pentagon Európai Megnyugtató Kezdeményezésnek nevez. A program deklarált célja: demonstrálni, hogy Washington elkötelezett európai NATO-szövetségesei megvédésében, akik Moszkva ukrajnai beavatkozása után növekvő mértékben aggódnak az orosz szándékok miatt.

Nagy-Britannia és az Európai Unió képviselői az elmúlt napokban zárt ajtók mögött próbálták közelíteni az álláspontokat a brit javaslatcsomaggal kapcsolatban. Vasárnap még nem sikerült megállapodásra jutni, de David Cameron brit kormányfő már akkor jelentős előrelépésről beszélt. Hétfőn már úgy tűnt, hogy az intenzív tárgyalásoknak, és a határidő közeledtének köszönhetően Donald Tusk már hajlandó közelíteni álláspontját a britekéhez. Végül kedden az Európai Tanács elnöke nyilvánosságra hozta az EU-csúcs elé kerülő javaslat szövegét. Tusk szerint a kérdés az, "együtt vagy sem". Cameron elárulta, hogy amennyiben az uniós vezetők elfogadják a reformjavaslatokat, akkor a brit kormány támogatni fogja az ország EU-tagságának fenntartását. A kormányzó Konzervatív Párt euroszkeptikus szárnya azonban úgy értékeli, hogy semmit sem sikerült elérni az eredeti célokból.

Kedden az Európai Bizottság elfogadta a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentés tervezetét. A dokumentum készítői, noha elismerik a görög hatóságok leterheltségét, megállapítják, hogy a migránsok tényleges azonosítása és regisztrációja nem történik meg. Továbbá megesik, hogy az ujjlenyomatokat nem viszik be a rendszerbe, nem ellenőrzik mindig az úti okmányok hitelességét, és nem vetik össze azokat minden esetben az alapvető biztonsági adatbázisokkal. A brüsszeli testület a fenti hiányosságok orvoslása mellett javaslatokat is tett, hogy a görög kormánynak milyen lépéseket kellene tennie, hogy kötelességeit képes legyen megfelelően ellátni. Amennyiben a dokumentumot a tagállamok többsége is jóváhagyja, akkor a bizottságnak akciótervet kell kidolgoznia Athén számára, aminek értelmében akár szankciókat is bevezethetnek ellene a schengeni egyezmény értelmében.