Macedónia lehet a következő célpontja a térségünkben immár majdnem 30 éve turnézó amerikai pénzembernek, aki köztudottan sosincs túl messze az aktuális válságtól.

Soros György szereti magát „emberbarát milliárdosként” meghatározni, aki önzetlenül segíti a szerencsétlen sorsú országokat, ezzel demokratizálja és megváltja az egész világot.

Az pedig nyilván véletlen egybeesés, hogy saját vagyona és befolyása közben csak nő és nő. Ahogy az is, hogy évtizedek óta lépten-nyomon vészmadárkodik.

Soros a legtehetségesebb művelője a katasztrófa-kapitalizmusnak nevezhető műfajnak. Egyes elméletek szerint az üzleti szereplők egyre jobban megtanultak profitálni a lokális válságokból, ezért érdekeltté váltak országok destabilizálásában.

Szembemenve a hagyományos befektető logikával Soros és elvtársai nem a stabil gazdaságok fejlődéséből próbálják kivenni a részüket, hanem a zavarosban halászva igyekeznek kihasználni politikai rendszerek gyengeségét.

Polipként ágaznak szerte karjai a legtöbb közép- és kelet-európai országban, ennek megfelelően Soros Magyarországon is színes helyőrséget állomásoztat. Íme az osztály éltanulói:

Nemcsak mi vagyunk ilyen szerencsések, médiabirodalma nagyjából 150 országban van jelen: becslések szerint 500 lap jelenik meg a gondozásában, összesen 70 milliós példányszámban – és ebben nincs benne az online sajtó.

Ha valaki esetleg bizonytalan lenne: ezek jellemzően nem jobboldali orgánumok.

Forronganak az indulatok Európa legszegényebb országában: Moldova utcáin az utóbbi napokban rendszeressé váltak a többezres kormányellenes tüntetések. A részben oroszbarát, részben viszont Európa-párti ellenzék összefogott a szerintük korrupciótól rohadó, EU-barát kormánnyal szemben.

Trükköket kellett bevetnie a jelenlegi – de egy éven belül harmadik – kormányfőnek, aki csak úgy tudta megválasztatni magát a múlt héten, hogy váratlanul, néhány órán belülre hívta össze a képviselőket, és teljes titokban, a média kizárásával, éjszaka tette le a hivatali esküt. Ezután mintegy 20 ezer ember vonult utcára, tiltakozva a miniszterelnök ellen, aki a vádak szerint túl szoros kapcsolatot ápol az ország leggazdagabb emberével.

Nagypolitikai játszmák is zajlanak a háttérben: Románia tavaly attól tette függővé a segítségnyújtást, hogy Kisinyovban Európa-párti kormány kerül-e hatalomra. A 150 millió eurós hitelszerződés első részletét akkor hívhatják le, ha Moldova megegyezik az IMF-fel és elköteleződik a külföld által elvárt reformok és az Európai Unió mellett.

Nyugati-orosz kötélhúzás, politikai válság, utcai tüntetések – ez az, amit Soros igazán szeret, szóval nehéz elképzelni, hogy kihagyná a lehetőséget.

Alkalmazandó receptje nem új, de eddig többnyire bejött: sokan gyanítják, hogy jelentős szerepe volt az ukrán válság eszkalálódásában. Már Tyimosenko idején jelen volt az országban tanácsadóként és befektetőként, de az oroszbarát hatalom megdöntése idején is aktivizálta magát. Jelenlétét általában nem tagadja, de természetesen demokratizálásra és humanitárius segítségnyújtásra hivatkozik.

CIA-fedőszervezetek és Soros-alapítványok 2000 karatéban és kick boxban jártas fiatalt béreltek fel a tavalyi kormányellenes tüntetések idejére – ismerte el a Soros által támogatott posztkommunista párt vezetője Soros helyi sajtójában. Továbbá macedón diákoknak 1500 dollárt fizetett a milliárdos alapítványa a rendszer megdöntésére tett javaslataikért – erre utal egy kiszivárgott dokumentum.

Nem lennénk meglepve mindezek fényében, ha később kiderülne, hogy Soros a moldovai balhéban is részt vesz. Akár a hevesen támadott, de USA-barát kormány védelmében lép fel, akár csak a személyes haszonszerzés vezérli, egy dologban biztosak lehetünk:

(Reuters, BBC, Főtér, MINA)