Boldog születésnapot, Himnusz!
2016.01.22. 15:38
Ma ünnepeljük a magyar kultúra napját, hiszen a kéziratok tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt. Magyarországnak egészen a 19. századig nem volt kanonizált himnusza. Az azt megelőző időkben különféle néphimnuszok csendültek fel alkalomadtán, mint például a katolikusoknál a Boldogasszony Anyánk vagy a reformátusoknál a Tebenned bíztunk, elejétől fogva című zsoltár. Ezeken kívül a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta is egyfajta nemzeti összetartozást fejezett ki a Habsburg-korszakban, melynek megvolt a saját hivatalos császári himnusza.
De maradjunk a Himnusznál
A himnuszt Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben, amikor Kölcsey versének megzenésítésére írtak ki pályázatot. A győztes pályaművet a Nemzeti Színház mutatta be elsőként 1844. július 2-án. Az első nyilvános, szabadtéri előadásra pedig augusztus 10-én került sor, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó felavatásakor. Érdekesség, hogy Kölcsey művét csak 1903-ban foglalta törvénybe a magyar országgyűlés, azonban Ferenc József osztrák császár és magyar király nem szentesítette azt, így hatályba sem léphetett. A Himnuszt végül 1989-ben került bele az alkotmányba, és vált hivatalosan is a magyar nemzet himnuszává.
Az '50-es évekbeli anekdoták szerint Rákosi Mátyás megkereste Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt, hogy egy új, optimistább, "szocialista" himnuszt alkossanak meg, ezt azonban Kodály nemes egyszerűséggel visszautasította, mondván:
minek új? Jó nekünk a régi himnusz.”
Szerencsére az ötlet le is került a napirendről, de nem Rákosi Mátyás volt az egyetlen, aki új himnuszt álmodott meg. A Gyurcsány-kormány idején a baloldali sajtó kiáltotta ki új himnusznak Geszti Péter Magyarország című szerzeményét, mivel a mostani lassú, pesszimista és siránkozó. Nemrég hasonló kritikával élt a Prezi-vezér, Árvai Péter is, aki szerint új himnusz kellene, hiszen a mostaniból csak az jön le, hogy milyen „borzasztó” meg rossz nekünk minden.
A Daily Kos című amerikai politikai blog még 2014-ben a világ legrosszabb himnuszának nevezte a magyart, mert túl sötét és depressziós. Tény, hogy a magyar himnusz nem egy diadalittas csatainduló, aminek soraiban legyőzünk mindenkit, aki erre téved, de ehhez értenünk kell a kor sajátosságait, melyben megszületett. Nem mellesleg a Himnuszt a 20. század elején még jóval pörgősebben, indulószerű ritmusban játszották, melytől még a mostani verbunkos, gyorsabb tempójú is elmarad.
Maradjunk annyiban, hogy a himnuszunk sokkal bölcsebb, mint másoké, hiszen önszemléletre tanít. Kölcsey szerzeménye a magyar nemzethez kötődik, a nemzeti jelképeket pedig nem szokás PR-szempontok alapján lecserélni.