Egyre többeknek van elege a kormányaik migránsválságot érintő tehetetlenségéből. Ezért inkább saját kezükbe vennék a közbiztonság megszervezését, amivel azonban utat engedhetnek a szélsőjobboldalnak is.

A közbiztonságba vetett hit megrendülésének egyik első jele volt, hogy a lakosság Európa-szerte elkezdte felvásárolni a keze ügyébe kerülő összes önvédelmi eszközt – Ausztriában például annyira megszaporodtak a fegyvereladások, hogy a tavalyi év végére valósággal elfogytak az eladásra kínált vadászpuskák az országból.

A lakosság számára az igazán nagy pofont a szilveszter esti, több városban lezajló tömeges zaklatások és rablótámadások adták. Nem is csoda, ha egyre többen vonják kétségbe, hogy az állam képes őket megvédeni, főleg azután, hogy kiderült: a német és svéd rendőrség több esetben is próbálta eltusolni a migránsok által elkövetett bűncselekményeket.

Amivel alapvetően semmi baj nem lenne, csakhogy a közbiztonság megóvására szerveződő civil csoportok közé könnyen vegyülhetnek olyan a szélsőséges elemek, akik önvédelem helyett inkább önbíráskodni szeretnének.

A gondot persze nem az olyan csoportok okozzák, mint a „Mindenki egyért, egy mindenkiért… Düsseldorf figyelj” nevű civil kezdeményezés. A Facebookon pár nap alatt több ezres követőtábort maga köré gyűjtő, kvázi polgárőrség ugyan nyíltan vállalja, hogy a szilveszteri zaklatásokra válaszul szerveződött, de az alapítók többször hangsúlyozták, hogy nem céljuk másokat megfélemlíteni, és nincsenek rasszista előítéleteik sem.

Ez azonban nem feltétlen igaz a német Freitalban alakult Civil Védelem FTL/360-ra, ami korábban bevándorlás-ellenes tüntetéseivel  hívta fel magára a hatóságok figyelmét. De jó példa a Mecklenburg-Elő-Pomerániában működő „Civilian Defense Corps Güstrow” csoport is, akiket Nils Matischent, a szélsőjobboldali Nemzeti Demokratikus Párt (NDP) képviselője vezet.

Holger Münch, a német szövetségi bűnügyi hivatal elnöke szerint többen meglovagolják a Kölnben és más városokban elkövetett szilveszteri támadások hatására megnövekedett félelmet, és önvédelemre szólítják fel a lakosságot – köztük a szélsőjobboldali szervezetek is. Az elnök szerint nincs mitől tartani,  mivel nincs veszélyben az állami erőszakmonopólium, és ígértet tett arra, hogy a hatóságok megbüntetik az önbíráskodókat. Az elnök fenyegetése azonban tipikusan az eső után köpönyeg esete. Már most is elszaporodtak a bevándorlók és menekültszállások elleni támadások, Kölnben pedig szélsőjobboldaliak és futballhuligánok egyenesen hajtóvadászatot indítottak a külföldiek ellen.

Finnországban a migránsválságra adott reakcióként jelent meg a magukat civil kezdeményezésként azonosító, de a valóságban inkább szélsőjobboldali tömörülésnek nevezhető Odin Katonái. Õk is a rendőrség szerepét szeretnék átvenni, mivel szerintük a hivatalos szervek nem képesek megóvni a lakosságot.

Még 2015 nyarán volt abból némi felháborodás, hogy a kétes hírnevű Betyársereg fogta magát és lement a déli határra – először Ásotthalomra, majd Szegedre –, hogy ott önszorgalomból oldják meg a migránsválságot. Ám miután a magyar honvédség elkezdte a határzár építését, a „migránsfigyelők” tevékenysége okafogyottá vált, majd szépen el is halt.

Amennyiben az európai kormányok nem akarják végignézni, ahogy lakosságuk szép lassan a szélsőséges önbíráskodók kezére jutnak, akkor nem ártana elfogadniuk, hogy a már szinte mindenki által meghaladottnak tartott „nyitott kapuk” politikája, valamint az egyre kínosabb integrációs kísérletek nem kínálnak megoldást. Ha nem javul az emberek közérzete, és nem kapják meg azt a biztonságérzetet, amit az államaiktól elvárnak, bizony másoknál fogják azt keresni.