Európa égni fog
Horváth József György
2016.01.15. 21:18
A kölni események egy sokkal nagyobb és sokkal rosszabb folyamat elõszelei.
Szilveszter éjszakáján nőkkel erőszakoskodtak Köln, Hamburg és más német nagyvárosok utcáin. A feltételezett elkövetők kisebb csoportokba, bandákba verődve zaklatták az áldozatokat. Volt akit kiraboltak, volt aki "megúszta" egy tapizással. A legszörnyűbb, hogy Hamburgban két fiatal nőt megerőszakoltak. Csak a kölni hatóságokhoz eddig több mint 560 feljelentés érkezett a zaklatásokkal kapcsolatban.
Bár a sértettek és a szemtanúk összesítve csaknem ezer molesztálóról számoltak be, a német ügyészség eddig mindössze 12 feltételezett elkövető ellen nyomoz, akik közül már öten előzetes letartóztatásban vannak. A hatóságok titkolóznak, eddig nagyon keveset tudni az elkövetők kilétéről, a sértettek elmondása alapján azonban úgy tűnik, nagyrészt fiatal bevándorlók követték el az erőszakcselekményeket.
Németországban történtek rengeteg kérdést felvetnek. Vajon a most érkezett migránsok is érintettek az erőszakcselekményekben? Nem működik a már Európában élő bevándorlók integrációja? A véget nem érő migrációval vajon egyre nehezebb lesz a hasonló problémák leküzdése? Mit várhatunk a jövőben? És talán a legfontosabb: milyen jövőbeli következményei lesznek a "bandásodásnak"?
Ahhoz, hogy válaszokat kapjunk, alaposan szét kell nézni Európában, és olykor vissza kell mennünk az időben.
A nyugati szellemiségű jogrendszerek és államberendezkedések következtében az európai társadalmak minden esetben törvényi szinten lépnek fel a bűncselekmények ellen. Emellett viszont az is megfigyelhető, hogy a tipikusan nem nemzetalkotó etnikai csoportok, különösen az európai muszlim közösségek tagjai általában erőszakosabban reagálnak az őket ért sérelmekre. Ezeket tökéletesen bizonyítja a 2005-ös és a 2007-es francia, valamint a 2011-es londoni tüntetéssorozat is.
2007 novemberében egy rendőrautó ütközött egy motorral, és annak két fiatal utasával. A két muzulmán származású francia állampolgár a helyszínen szörnyethalt. A fiatal muszlimok halálán, valamint a rendőri mulasztáson felháborodva, a Villiers-le-Bel környékén élő muszlim közösség tagjai az utcán adtak hangot fájdalmuknak. A francia hírügynökségek a 2005-ös lázongások kiújulásaként számoltak be az észak-franciaországi polgárok és rendőrök közti összecsapásokról. A 2007. november 26-i tüntetésekben több mint 130 rendőr sérült meg, a tüntetők pedig több mint 70 autót és épületet gyújtottak fel. A zavargások három napig tartottak.
2011-ben Londonban, a külvárosokban élő, jellemzően bevándorló családok másod- és harmadgenerációs leszármazottjai lepték el az utcákat. 2011. augusztus 6. és 11. között több nagyvárosban is gyújtogatásokról és tömeges erőszakcselekményekről számolt be a brit sajtó, melyeket jellemzően a külvárosi gettók bandába szerveződő lakói követtek el. A tüntetések kiváltó oka egyrészt a 2011 elején bevezetett megszorítások, másrészt az augusztus 4-én lelőtt Mark Duggan halála volt.
Ezek az erőszakcselekmények annyiban különlegesek, hogy minden esetben egy jól körülírható társadalmi réteg lázadt fel az állami intézmények és a közrend ellen. A felsoroltakban inkább a csoportosan elkövetett garázdaság volt a meghatározó, ellenben az idén szilveszterkor bekövetkezett szexuális zaklatásokkal.
Bár ezek az esetek korán sem összekeverendőek a terrorizmussal, a 2015. novemberi támadások után több neves véleményformáló is felhívta a figyelmet az elmúlt évtizedek integrációs törekvéseinek sikertelenségére. Farhad Khosrokhavar, iráni származású, neves francia társadalomkutató szerint ezek a lepukkant francia és belga külvárosi gettókból származó lelkileg sérült és szegénységben élő muszlim fiatalok nagyobb veszélyt jelentenek az Európai társadalmakra, mint a jelenleg is érkező migránsok. A társadalomtudós a jelenséget a terrorizmussal is összeköti.
"Európa a dzsihádista tartalékhadsereg otthona. Ennek a hadseregnek a katonái azok a létminimum alatt élő fiatalok, akik a külvárosi gettókban vagy a belvárosok szegényebb negyedeiben laknak. Rövid távon harcolhatunk ellenük letartóztatással, börtönbüntetéssel, de hosszú távon semlegesítenünk kell őket valamilyen szociokulturális, gazdasági intézkedéssel. Ki kell hoznunk őket a gettókból, szocializálnunk kell őket valahogy. Nehéz a dolgunk, ugyanis ezek a gyerekek gyűlölik Európát, annak ellenére is, hogy az megszülte, felnevelte és többé-kevésbé, de oktatta és megpróbálta integrálni őket"
Éric Zemmour francia újságíró szerint a valódi háború nem Szíriában van.
Hollande, Valls és Cazeneuve uraknak végre meg kéne érteniük: Rakka helyett érdemesebb lenne inkább Molenbeeket bombázni. A háború már itt van Európában, melyet "európaiak" hoztak el a kontinensre"
- mondta.
Franciaországban élő ismerősöktől gyakran hallani, hogy a leggyakoribb erőszakos utcai bűncselekményeket bandákba verődött, általában muszlim hátterű fiatalok követik el. Lehet badarság ilyet állítani, de mind jól ismerjük a gettósodás következményeit, ami legtöbb esetben a eredménytelen integrációs törekvésekből adódik.
Valóban eredménytelen lenne az európai integrációs politika?
Marco Martiniello, a belgiumi CEDEM (Centre d'Etudes de l'Ethnicité et des Migrations) nemzetiség és migrációkutató intézet kutatási igazgatója szerint a kérdés nagyon összetett. Martiniello úgy vélekedik, hogy a most érkező migránsok kriminológiai értelemben nem jelentenek kollektív veszélyt az Európai társadalmakra. Az integrációs folyamatot ugyanis már a menedékjogi eljárás előtt és alatt is el lehet kezdeni a migrációs célországokban. A kutató ugyanakkor kiemelte, hogy az elmúlt öt évben Európa-szerte megtöbbszöröződtek az erőszakos bűncselekmények azokban a Molenbeekhez hasonló külvárosi negyedekben, ahol döntő többségben muzulmán és migrációs háttérrel rendelkező emberek laknak.
Nem az iszlám a felelős az erőszakért, és az integrációs rendszereket sem hibáztathatjuk"
- hangsúlyozza Martiniello.
Akkor mégis mi a probléma? Minden rendben van?
A kutató szerint az integrációs politikák nagyrészt sikeresek, a vallásosság pedig egyre elhanyagolhatóbb a muzulmán háttérrel rendelkező lakosság köreiben is.
Az iskolarendszerek tudást, a szociális háló pedig segítséget tud nyújtani az előrejutáshoz, azonban a jellemzően rossz háttérrel érkező és rendelkező bevándorló családok több generáció után sem képesek feljebb jutni a társadalmi ranglétrán."
Az Európába érkező vagy menekülő migránsok a legtöbb esetben olcsó munkaerőnek számítanak, amit az európai piacok ki is használnak. Családjaikat el tudják tartani, de a magas ingatlanárak miatt kiszorulnak a perifériára. Legyen francia, német, belga, vagy muzulmán, a periférián élők körében meghatározó jelenség a gettósodás. A gettókban a magas munkanélküliségi ráta miatt már évtizedekkel ezelőtt megjelent a bűnözés, amit évről évre egyre nehezebb visszaszorítani. A bűnelkövetések (lopások, betörések, drog) az erőszak megjelenését is eredményezik ezeken a környékeken.
A véleményeket összevetve, az integrációs politika hatékonyságáról Soós Eszter Petronellát, a francia politika egyik legfontosabb haza elemzőjét kérdeztük.
"A francia integrációs politika a szociálpolitikára és az oktatásra fókuszál. A francia oktatásban a többségi társadalomhoz képest a migránsok gyermekei hátrányban vannak, hiszen a vonatkoztatási csoport viszont mindig a francia középosztály, ami sok migrációs hátterű fiatal számára elérhetetlen, még akkor is, amikor a szüleihez képest előre lép képzettségben. Franciaországban ráadásul 10,2 százalékos a munkanélküliség, amit a francia társadalom elviselhetetlenül magasnak érez."
Az elemző szerint Franciaország hatalmas kihívás előtt áll:
"A franciák most kezdik kapizsgálni, hogy miről van szó, hiszen nincsenek adatsoraik, etnikai statisztikáink, így nem tudnak ok-okozati háttértényezőket és szociális szempontokat vizsgálni. Az is biztos, hogy a társadalom egy jelentős része a migrációt és következményeit problémának látja. Szerintem a migránsok és gyermekeik is gyakran problémának látják, ők azok, akik mutogatják a francia személyi igazolványukat, és azt kérdezgetik a televízióban, hogy ugyan miért hagyta magukra őket a köztársaság? Miért nem állnak előttük a francia középosztályhoz hasonló esélyek, miért ragadnak be a gettókba?"
Franciaország volt gyarmatbirodalomként már lassan 50 éve folyamatosan szembesül a migráció kihívásaival, problémáival és előnyeivel is. Bár Németországban is rengeteg muzulmán hátterű ember él, az ország még soha nem fogadott ennyi (több mint egymillió) bevándorlót, mint 2015-ben.
A kölni események pedig egy hosszú távú probléma előszelei.
Németországnak több mint egymillió embert kell integrálnia, akiknek a helyzetét a német és az európai piac is kihasználja majd. Bármilyen erős is a német gazdaság, minden kapitalista országban vannak perifériára kerülő csoportok. Félő, hogy a sikeres integráció ellenére rengeteg muzulmán hátterű család kénytelen lesz ezekhez a csoportokhoz tagozódni. Ez a lejtő pedig a gettók felé lejt, ahol kilátástalan élethelyzetek és a szegénység miatt a fiataloknál megjelenhet a csoportos erőszak, a bandákba tömörülés és a társadalmi-lelki lelki frusztráció is. A most érkezett migránsok több mint 70 százaléka fiatal férfi. A kölni események is megmutatták, hogy a csoportos frusztrációk közt a szexuális frusztráció is a felszínre törhet. Ez pedig nem jelent semmi jót a jövőre nézve.
Most már csak egyetlen kérdés maradt: mire számíthatunk jövő szilveszterkor?
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
