Tömeges muszlim bevándorlás várható Libanonból
2016.01.14. 15:51
A romló gazdasági helyzet, a növekvő munkanélküliség és a szegénység sok libanonit késztet arra, hogy az öbölmenti és a nyugati országok felé vegye az irányt.
„Nincs több remény Libanonban”
- mondja Charbel Lahoud mezőgazdasági mérnök, aki épp a papírjait intézi ahhoz, hogy Európába költözhessen.
Lahoud állítását a hivatalos adatok is megerősítik. A mérések szerint a helyzet rendkívül aggasztó a közel-keleti országban: 2015-ben a libanoni lakosság 34 százaléka tervezte, hogy elhagyja hazáját a jobb élet reményében.
A statisztikák idén még rosszabbak”
- mondja Mohammad Chamsedine a Libanoni Statisztikai Hivatal kutatója az al-monitornak.
Ezeknek az embereknek jelentős hányada hajókkal próbálja éppen elérni Ausztrália vagy épp Európa partjait.
Drasztikus kivándorlás
A libanoniak esetében történelmileg magas a kivándorlók aránya. A Libanoni Statisztikai Hivatal 2014-es adatai szerint az 5,4 milliós libanoni közösségből 1,3 millióan már eleve külföldön éltek. Ráadásul ezek az adatok, csak azokat foglalják magukban, akiknek megmaradt a libanoni állampolgárságuk. Ha a libanoni felmenőkkel rendelkező másod- és harmadgenerációsokat is figyelembe vesszük, akkor ez a szám sokkal magasabb.
Ezt követően a legnagyobb kivándorlási hullámot az 1975-1989 közötti polgárháború idézte elő. Ez 1993 és 2010 között a viszonylagos gazdasági stabilizálódásnak köszönhetően valamennyire mérséklődött. 2011-től aztán ismét drasztikus kivándorlás vette kezdett, amely 2014-től még inkább felerősödött. Egyesek szerint ennek az az oka, hogy a libanoni kormányok az országot sújtó válságok közepette nem foglalkoznak a kivándorlás problémájával.
Egyesek szerint egy olyan hidegháború kellős közepén vannak a libanoniak, amelyben az egész közel-keleten erősödő etnikai feszültségek megbénítják az országot. Az intézményi és gazdasági hanyatlás miatt pedig egyre többen indulnak útnak. A korábbi tendenciákkal ellentétben
A maronitáknak 24 százaléka, a szunnitáknak 43 százaléka, az alavítáknak pedig 50 százaléka hagyta el az országot.
Az öbölmenti országokban élő libanoni migránsok közül sokan ezt azzal magyarázzák, hogy megfelelő kapcsolati háló nélkül Libanonban semmi esély sincs arra, hogy valaki megfelelő munkához jusson. Sokan legfőbb okként a borzasztó munkahelyi körülményeket emelték ki. Egy fiatal bankban dolgozó nő szerint Libanonban sehol sem tisztelik a munkavállalókat.
Amerikában és Franciaországban az alkalmazottaknak legalább vannak jogaik és egyenlőként vannak kezelve, akárhonnan is jönnek.”
Egy másik tényező, ami sokakat ösztökél arra, hogy elhagyják Libanont az az életkörülmények drasztikus romlása. 2015 nyara óta a “Közel-Kelet Svájcaként” számon tartott országban olyan egészségügyi helyzet alakult ki, amelyet még Wael Abou Faour egészségügyi miniszter is egészségügyi katasztrófaként írt le.
Libanonban maradni azt jelenti, hogy egyre inkább leadsz az életkörülményeidből. Ezt pedig egye kevesebb és kevesebb ember vállalja be. Azok pedig a legkevésbé, akik már megtapasztaltak mást is."
Mi azért reméljük a libanoniak otthon fogják megtapasztalni életkörülményeik javulását.