Ezzel azonosuljatok!

Franciául gyengébben tudóknak a kép szövege kb. a következő:

Emlékeztek, arról az Aylan Kurdiról van szó, akinek a képe bejárta a világot. Arról a kisfiúról, aki tragikus körülmények között belefulladt a tengerbe, mikor illegálisan át akart kelni Európába egy gumicsónakban. Arról a képről, amelyről az első pillanatban tudni lehetett, hogy médiatörténeti jelentőségű, hogy alakítani fogja az emberek percepcióját egy mindenki számára fontos kérdésről.

Ezt a történetet, ezt a fotót, ezt az érzést kapcsolta most össze a Charlie Hebdo karikaturistája egy másik, hasonlóan jelentőségteljes és ugyanannyira meghatározó eseménnyel, illetve a hozzá kapcsolodó érzésekkel. Az elutasítás, a félelem, a csalódottság és az önvédelem érzésével. A történet körbeért. Nem csak szerintük, szerintünk is.

Kérdés, hogy azok, akik egy éve, a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadás után büszkén azonosultak a szólás- és véleményszabadság szimbolumává avanzsált vicclappal, most, hogy az liberális gyomruknak nem tetsző véleményt formál, lerasszistázzák-e a lapot, elhatárolódnak-e tőle.

Vagy megértik, hogy a CH most is csak azt teszi, mint eddig: a többség számára kínos, a kisebbség számára tabunak számító kérdéseket vet fel, vérlázítóan szélsőséges formában, csak azért, hogy kijelölje a párbeszéd kereteit.

Minden migránst a keblünkre kell ölelni - minden migráns erőszaktevő.

E két véglet között kellene keresni a párbeszéd fonalát, most, hogy a kérdésben, reméljük, elmentünk a másik falig is.