A kedvezőtlen időjárás beköszöntével sem csökkent az útra kelők száma a dél-balkáni útvonalon, ráadásul míg a nyáron érkezők 90 százaléka férfi volt, most sok a nő és gyermek is. Görögországba továbbra is napi kétezren érnek partot, Szlovéniában pedig az elmúlt tíz napban is 25 ezer embert vettek nyilvántartásba. Egyre több köztük a gazdasági bevándorló, akik hamis szír útlevelekkel próbálják átjátszani a szigorított határellenőrzéseket. A macedón hatóságok átlagosan napi 150 hamis útlevelet foglalnak le, ezek többségét Törökországban illetve Görögországban 2-300 euróért szerzik be a migránsok a feketepiacon. A törökök most azt tervezik, hogy munkavállalási engedélyt adnak a szír menekülteknek, ezzel próbálva maradásra bírni az országban esetenként évek óta "vendégként" tengődőket, akik eddig semmilyen állami segítségben nem részesültek. Az EU 3 milliárd eurót ajánlott tavaly év végén Törökországnak, hogy megállítsa a menekültáradatot.
 

A vörösiszap-katasztrófa nyomán indított per utolsó tárgyalási napján minden vádlott tagadta bűnösségét. A Mal Zrt. korábbi vezérigazgatója, Bakonyi Zoltán szerint "természettudományos módszerekkel a katasztrófát előre látni nem lehetett", az akjai egy olyan tragédia volt, amely annak ellenére következett be, hogy mindenki szabályosan végezte a dolgát. Az elsőrendű vádlott mellett a per másod-, harmad-, negyed-, és ötödrendű vádlottja is tagadta bűnösségét az utolsó szó jogán. A Mal Zrt. tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt; a mérgező iszapáradás tíz embert megölt, kétszáznál többet megsebesített, a települések egy részét lakhatatlanná tette. 15 ember ellen indult büntetőeljárás az ügyben, a módosított vádirat szerint letöltendő szabadságveszés vár rájuk, ha bűnösnek találják őket.