A nyugati média megbukott
2016.01.08. 15:43
Magyarországon 2010 előttig egy 1996-ban született törvény vonatkozott a rádiózásra és televíziózásra. Ki lehet találni, hogy a '96-os jogszabályok mennyire voltak helytállóak az évezredforduló után 10 évvel. Kormányváltás után a Fidesz-KDNP fontosnak tartotta a médiatörvény reformálását. Az új törvényt 2010 júniusában terjesztették be, majd decemberben el is fogadták.
Belföldön és külföldön egyaránt. Biztosan mindenki emlékszik az üres címlapokkal megjelenő újságokra, a Szabadság téri tüntetésekre, meg az Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű facebook csoportra. Volt ott kommunistázás, Kádár-rendszerezés, minden amit el lehet képzelni.
Címlapon foglalkozott a magyar médiatörvénnyel a Washington Post. A Times meg arról cikkezett, hogy „az új magyarországi médiakorlátozások sértik a szabadságjogokat és az európai értékeket.” Természetesen nemcsak a tengerentúlról érkezett kritika, hanem Nyugat-Európából is.
Szájkosártörvény Magyarországon, a jobboldal cenzúrázza a sajtót.”
És mit tehet az ember, ha nincs igaza? Hát, elkezd csalni.
A sajtószabadságért mindig hangosan kiabáló nyugati sajtóban nem a kölni eset az első, amikor hazudni próbáltak.
A bevándorlási hullám csúcspontján - amikor hazánk amúgy sem volt túl könnyű helyzetben – kaptunk jó pár oldalbarúgást nyugatról.
A legdurvább talán az volt, amikor az osztrák sajtó a bicskei vasútállomáson történtekről a valóság tökéletes ellentetjét mutatta be. A hazugságot az osztrák sajtótanács büntetéssel jutalmazta.
De nem a bicskei eset volt az egyetlen, ahol ferdített a nyugati sajtó. Röszkénél arról szóltak a hírek, hogy a magyarok embertelenül bántak a migránsokkal. Később kiderült, hogy ebben az esetben is hazugság történt. Sőt a német közszolgálati televízió egyik vezetője elismerte, hogy jelentősen befolyásolták a nézőiket migránsválságról készített riportokban.
Nem tudom, hogy melyik a nagyobb aljasság: egy hírt elhallgatni vagy elferdíteni. De talán maradjunk annyiban, hogy mindkettő hihetetlenül gusztustalan és szembe megy azzal, ami egy újságíró valódi feladata.
Kérdem én, miért nem szerveznek tüntetést a német közszolgálati televízió hírhamisítása ellen, miért nem félti senki a német sajtószabadságot?
A németek és más európai országok mielőtt eltaposnak valakit – most például a lengyelek a soron következők – jobban tennék, ha otthon csinálnának rendet.