Az embercsempészet megértéséhez először érdemes áttekinteni az Európába tartó főbb migrációs útvonalakat és az embercsempészek mindennapi működését.

Az alábbi térképen az látszik, hogy Afrikából három kilépőpontot használnak a migránsok Európa felé. Egy Marokkónál, Spanyolország irányába, egy a bukott államként számon tartott Líbia partjainál Olaszország felé, és egy, amelyik a törökök irányából közelít az EU felé.

A magyar határzár előtti, balkáni útvonalat mutatja a következő térkép.

A határzár utáni helyzethez a migránsok gyorsan alkalmazkodtak, és útvonalat váltottak.

Bármelyik úton is indulnak el, a migránsok nincsenek biztonságban.

A több ezer kilométeres utakon tízezrek vesztek eddig oda: 2000 óta kb. 30 000 ember halt meg az Európába tartó úton, csak 2014-ben, és 2015-ben közel 7000-en vesztek oda a tengeren és a többi útvonalon. A következő számok magukért beszélnek.

Jól kivehető a havi statisztikákból, hogy a mediterrán-térség 2015. áprilisában szedte a legtöbb áldozatát: több, mint 1200-an vesztek a tengerbe ebben a hónapban.

Számítások és becslések alapján 2000 óta nagyságrendileg 16 milliárd eurót fizetett 1,2 millió „nem dokumentált” migráns az embercsempészeknek: az Európába érkező menekültek kétharmada embercsempészekkel érkezik, de a svéd kimutatások szerint ez az arány 90 százalékos. Az eurómilliárdos biznisz jövedelmezősége összességében jelenleg meghaladja az európai kábítószer-csempészet jövedelmezőségét.

Ezek a jól szervezett, maffiaszerűen működő embercsempész-hálózatok alapvetően három szolgáltatást nyújtanak: útvonalakat és célállomásokat ajánlanak, célországokat jelölnek ki, és szervezetten a megbeszélt helyre szállítják vagy kísérik a bevándorlókat. A térben behatárolt embercsempész-hálózatok kézről-kézre adják az embereket: ha egy migráns úgy dönt, embercsempész segítségével utazik, a célállomása és az útvonala aszerint behatárolt, hogy az adott csempész csoportosulás mely területen tevékenykedik. Ha egy adott helyre akar eljutni, több embercsempész kezén megy át az ember, ezért gyakran előfordul, hogy a célországról nem is a bevándorló, hanem az embercsempész dönt, mégpedig az út során előre elkért fizetségért cserébe. A pénzforgalmat készpénzben, de akár titkosított kriptovalután keresztül is intézhetik a bandák.

A bizniszt nagyjából 30 000 ember pörgeti az európai térségben és a térség határainál. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint egy-egy központi koordinátor segítségével az embercsempészek megtervezik az útvonalat, majd kézről-kézre adják a migránsokat helyi segítőiknek, akik szintén elteszik a maguk hasznát, ugyanis a migráns minden egyes új összekötőnek fizet az útvonalért, vagy a kísérésért cserébe. Jó példa erre a szabadkai téglagyár területe, ahol mintegy gyűjtőpontként egész nyáron zajlott az emberek szervezett irányítása a magyarországi zöldhatár felé.

Az ellenőrzések fokozódásával az embercsempészek is változtattak módszereiken, sokkal operatívabb, agilisebb hozzáállással dolgoznak, újszerű technikai eszközöket használnak, és jóval konspiratívabban szervezik a migránsok útját. A csempészek egyáltalán nem szívbajosak, az online térben, a Facebookon is leplezetlenül hirdetik szolgáltatásaikat, és arra is van példa, hogy a bűnözői szervezetek akár irodákat működtetnek a menekültek tartózkodási országaiban (pl. Törökország), hogy alig leplezetten reklámozzák a szolgáltatásaikat. Feltételezések szerint valószínűleg a korábban más területen tevékenykedő szervezett bűnözői csoportok áttértek a jelenleg legjövedelmezőbb üzletnek számító embercsempészetre.

Az embercsempész-csoportok a legnagyobb veszélyt magukra a migránsokra jelentik: 2015-ben 300 000 migráns érte el Európát, és ebből egyes kimutatások szerint 2600 halt meg az út során. Önmagában már az hatalmas veszély, hogy ezek a bűnbandák a befolyásuk alatt tarthatják a migránsokat, hiszen ők Európába érve a lekötelezettjeik lehetnek sok oknál fogva (pl. erőszak, beszervezés).

Az út ára 2014 óta csökkenő tendenciát mutat: korábban 5-6000 dollárba került az út Líbiából Olaszországba, Törökországból Görögországba pedig 2-3000 dollárért lehet eljutni 2015-ben. Ez az árcsökkenés felhajtotta a keresletet, mert egyre többen tudják kifizetni maguknak a veszélyes utazást.

A német Spiegel tényfeltáró cikke az alábbi tarifákat tudta meg egy isztambuli csempészbanda vezetőjétől:

• 500 dollár fejenként átjutni a török-bolgár határon kisteherautóval,
• a török-görög hajójegy 1000-3000 dollár között van, attól függően, milyen szolgáltatást kér az „utazó”,
• a Németországba továbbjutás további 4000 dollár,
• repülőjegy Isztambulból Frankfurtba hamis papírokkal 15.000 dollár,
• egy biztonságos(nak mondott) hajóút Egyiptomból Olaszországba 2.500 dollár,
• Belgrádból a magyar határra jutni kb. 300 euró volt, de ez az ár kiugróan megemelkedett, ahogyan a tömeg megnőtt,
• a tömeg méretével a kishalak is dolgozni kezdtek: Magyarországon pl. számos „taxis” állt rendelkezésre, 2-300 euróért, de a BLIKK szerint ez az ár a csúcsidőszakban elérte az 1000 eurót.

Hogy az árak térben és időben mennyire szórnak, és sok esetben mennyire esetlegesek, azt jól mutatja az a táblázat, amelyet migránsokkal foglalkozó segélyszervezetek és tényfeltáró újságírók gyűjtéseit, és publikusan elérhető információkat tartalmaznak összesítve. A táblázat itt érhető el.

Az árszabást átböngészve jól látszik, a veszélyekhez mérten az embercsempész hálózatok brutális profitra tesznek szert.

A magyar hatóságok migrációval foglalkozó illetékesei szerint szinte az összes nagykutya ismert a nemzetközi bűnüldözés előtt, de egyszerűen képtelenség őket felelősségre vonni a jogrendszerek különbözősége miatt. A Nemzeti Nyomozó Iroda Illegális Migráció Elleni Osztályának vezetője szerint

Az NNI illetékesének elmondása alapján

2015. október végéig egyébként 1168 embercsempészt kapcsoltak le idehaza.

Magyarországi embercsempészet - Vona Gábor bizalmasáig érnek az A4-es autópályán talált hűtőbusz ügyei?

Magyarországot és az európai közvéleményt is felkavarta, hogy augusztus végén az A4-es autópályán 71 embert oszló testét találták meg egy magyar rendszámú hűtőkocsiban. Az ügyben gyanúsított bolgár állampolgárok Kasszem Haszan Szaleh, valamint Metodi Ivanov Georgiev, Cvetan Georgiev Cvetanov, Venciszlav Boriszov Todorov és Ivajlo Neliev Sztojanov a budapesti belvárosi Báthory utcából, az afgán az afgán Samsooryamal L. vezetésével szervezték meg akciójukat, Kecskemétről indulva.

A halott menekültekkel teli teherautónak ugyan magyar, Z-s rendszáma volt, de a kocsin az észak-szlovákiai Zsolna mellett működő Hyza húsüzem logója volt látható. A Hyza közlése szerint a teherautót a cég eladta, az új tulajdonos pedig a magyarországi MasterMobilKer kft-nek adta azt tovább.

A 2011-ben alapított MasterMobilKer Kft. fő tevékenységi köre a gépjármű- és könnyűgépjármű-kereskedelem, de a profiljához tartozik még a fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem, gépjárműjavítás, -karbantartás, fizikai közérzetet javító szolgáltatás és éttermi, mozgó vendéglátás.

Székhelyként a főváros 14. kerületében lévő Szugló utca 82. van feltüntetve, de a zuglói kormányhivatal interneten elérhető 2014-es végzésében - melyet egy közlekedés igazgatási ügyben indítottak - az áll, hogy hiába született döntés a kft. ügyében, nem lehetséges a postai kézbesítés, mert az ügyfél székhelyére küldött levelek “elköltözött” jelzéssel érkeznek vissza a hatósághoz.

A hárommillió forint törzstőkével alapított cég legutolsó, 2013-as nyilvános bevételi adatai szerint a nettó árbevétele több mint 300 millió forint volt. 2014-re vonatkozóan nem nyújtottak be mérleget.

A ceginfo.hu adataiból kiderül az is, hogy a friss tulajdonos egy magyar férfi, akinek lakhelyeként egy Kecskeméthez közeli tanya van feltüntetve. A cégjegyzésre jogosult 2015 májusa óta egy Ukrajnában született és ottani lakhellyel rendelkező férfi, akinek kézbesítési megbízottja egy magyar férfi petőszállási lakcímmel. A cég üzletrésze végrehajtással az adóhatósághoz került 2015. júniusi hatállyal.

A Szugló utca 82. mint székhely egy cégtelephely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozás választható székhelye. A cégalapítások kapcsán felmerülő jogi ügyeket Szolnokon és Kecsekeméten egyaránt a cegalapitasugyved.hu portál és a Logosz Stúdió leírásai alapján is Dr. Lázár Zoltán szolnoki ügyvéd, városi Jobbik-elnök, képviselő, és Vona Gábor egyik legfőbb bizalmasa irányítja. Lázár az m1 összefoglalójában korábban tagadta, hogy a Mastermobilker kft. ügyeit ő intézte volna, ez azonban lehet, hogy csupán emlékezetkiesés, ugyanis a Mastermobilker korábbi tulajdonosa egy kecskeméti férfi volt, márpedig a Logosz Stúdió honlapjai szerint Kecskeméten és Szolnokon Dr. Lázár az illetékes ügyvéd, aki a cégalapításokban segédkezik.

Érdekesség, hogy a Mastermobilker székhelyeként is funkcionáló Szugló utcai telephely már szerepelt a 2015-ös NAV szégyenlistán, ugyanis az ide bejegyzett sok száz társaság közül 7 összesen 3,9 milliárd forinttal tartozik az adóhatóságnak. Ugyanerre a címre volt bejelentve a 2014. negyedik negyedévi lista 3. helyezettje, a Belletric 2012 Kft., 3,6 milliárd forint tartozással, de ugyanehhez a székhelyszolgáltatóhoz tartozik a VII. kerületi Rottenbiller u. 44. is, ahol 1,8 milliárdos adóhiányt felhalmozó Sat-Print székhelye is található.

Az biztosnak látszik, hogy Vona Gáborral bensőséges viszonyt ápol Lázár, erről tanúskodik az alábbi videó is.

(Speiegel, The Guardian, BBC, New York Times, Washington Post, BBC, Spiegel, WP)