Reggel 7:59
2015.12.22. 07:58
Az ügyészség három hónappal meghosszabbította a nyomozás határidejét Kovács Béla kémkedéssel gyanúsított EP-képviselő ügyében. A jobbikos politikust az EU intézményei elleni kémkedéssel vádolják, amit ő a kezdetektől tagad. KGBélára az hívta fel a magyar polgári elhárítás figyelmét, hogy rendszeresen, konspiratív módon találkozott orosz diplomatákkal, valamint havonta utazott Moszkvába. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést. Ezután Polt Péter legfőbb ügyész kérte Martin Schultzot, az Európai Parlament elnökét, hogy függesszék fel a jobbikos képviselő mentelmi jogát, de az EP elég lassan döntött. Végül 2015 decemberében történt meg a gyanúsítás. A mostani hosszabbítás értelmében pedig március 20-ig nyomozhatnak tovább. Kovács Béla akár 8 évet is kaphat.
Már évekkel ezelőtt bevonta a rendőrség a jogosítványát annak a nőnek, aki vasárnap éjjel a járdán álló tömeg közé hajtott. A 24 éves oregoni Lakeisha N. Holloway a vizsgálatok szerint szándékosan ment fel 60 km/órás sebességgel a járdára, ahol több mint harminc gyalogost gázolt el. A szándékosságra abból is tudnak következtetni, hogy mind a szemtanúk, mind a térfigyelő kamerák úgy látták, hogy többször is a gyalogosok közé hajtott. Volt olyan szakasz, ahol száz méteren keresztül nyomta a gázpedált, hogy minél több embert tudjon elütni. A gázolásban egy ember meghalt, 37-en pedig megsérültek. A hajléktalan nő három éves kislánya is az autóban ült. A nő a tragédia elkövetése után pár háznyival arrébb kiszállt a kocsiból, és megkért egy parkolóőrt, hogy hívja ki rá a rendőrséget. Gyermeke állami gondozásba került.
Nem tudtak megállapodni a szociális szervezetek egymással, így a kormány fogja meghatározni, hogy mennyi lesz jövőre a minimálbér. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók bértárgyalásán csaknem 5 százalékos emelésről dönthettek volna, ha sikerült volna megegyeznie a képviselőknek. Így a jelenlegi 110 ezer forintos minimálbérről 128 ezer forintra emelték volna az alapfizetést. Azonban a Magyar Szakszervezeti Szövetség megvétózta az egészet, mert kevesellték az 5 százalékos emelést, jobbnak tartották volna, ha legalább 7, de inkább 9 százalékkal emelik meg a munkavállalók minimálbérét. Az MSzSz másik kifogása az volt, hogy a tárgyalófelek a jövő évi bérajánlatról sem tudtak megegyezni, és arról sem, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimálbére 2018-ra érje el a mindenkori létminimumot.