Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Szemelvények a világsajtóból

888.hu

2015.12.21. 10:10

Minden, ami a hazai sajtóorgánumokból idõnként kifelejtõdik.

Minden éles kritika ellenére a dán kormány eltökélt, hogy megvalósítsa tervét, miszerint a menekültektől elveszi az összes értéktárgyát az országba való belépésükkor, hogy azokkal fedezze dániai tartózkodásukat, jelentette a német hírtévé, hozzátéve, hogy a Washington Post ezzel kapcsolatban „párhuzamot vont a náci Németországgal”. 

 

Jens Rohde, a kormányzó jobboldali Venstre („Baloldal”) Párt európai parlamenti képviselője bejelentette, hogy elhagyja pártját és csatlakozik a centrista Dán Szociálliberális Párt soraiba, amiért a dán rendőrség átkutatja a menedékkérők bőröndjeit, hogy abban értékeket keressen és azokat dániai tartózkodásuk finanszírozására használja, jelenti az uniós szakportál.

 

„Gyerünk, lőjetek ránk! Elpusztítjátok gyermekeink jövőjét” – kiáltották a migránsellenes németek, ahogyan összecsaptak a rendőrséggel a németországi Freiburg városában, tudósított a globális orosz tévéállomás a helyszínről.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija-1 tévéállomásnak adott interjújában kijelentette, „Európa problémája mindenfajta független külpolitikájának hiánya”. Hozzátette, a kontinens szuverenitása egy részét „nem a NATO-nak,  hanem a NATO vezető országának, az Egyesült Államoknak engedte át”, számol be az államfő interjújáról az orosz hírügynökség.

 

Hasszan Rohani irán elnök arra figyelmeztetett, hogy a terrorizmus növekvő veszélyt jelent a világ minden országára nézve és nemzetközi vizsgálatokat sürgetett a terrorcsoportok pénzügyi forrásai és pénzelői kivizsgálására annak alkalmával, hogy vasárnap Teheránban tárgyalt Gerard Larcherrel, a francia szenátus elnökével, jelenti az iráni hírügynökség. Rohani  hozzátette, egyes nyugati államok sajnos terrorcsoportokat támogatnak.

 

Nem bejelentett tüntetést tartottak Genf belvárosában: az összegyűltek azért tiltakoztak, mert a város az alternatív kultúra támogatását megkurtította. Ennek során számos luxusüzlet és bank ablakát betörték,  és ilyen feliratokat mázoltak rájuk: „A gazdagok rondák” és „A kurva anyját az ilyen társadalomnak”. Számos épületet ért vandál támadás, jelenti a francia hírügynökség, mint a 19-ik századi Nagy Színházat, amelynek bejáratát festékkel öntötték le. A színház jelentős anyagi támogatást kap, noha az ott tartott előadásokra a jegy, mint panaszolta az egyik tüntető, az átlagembernek elérhetetlen. Mintegy négyszázan tüntettek.

 

„Mint Magyarország liberális értelmiségi elitjének legtöbb tagja, Konrád György, a kiváló regényíró utálja országa harsányan illiberális miniszterelnökét, Orbán Viktort. ’Nem jó demokrata és nem hiszem, hogy jó ember lenne’, mondta…” –kezdődik a vezető amerikai lap „Magyarország migráns álláspontja, amelyet korábban megbélyegeztek, most bizonyos elfogadottságnak örvend” címmel megjelent cikke, amely Konrád szavaival folytatódik: Orbánnak igaza volt, Merkel kancellárnak nem a migránskérdésben. „Fáj bevallani, de most úgy tűnik, Orbánnak igaza volt”, mondta a 82 éves Konrád. A cikk ezután már saját véleményeként közli, hogy Orbán receptjeit – Görögország átjárható partvonalának és Európa külső határainak lezárása  - fokozatosan átveszi a többi uniós vezető.

 

„Páriából az EU „Zeitgeist” (az idők szelleme) embere lett Magyarország Orbán Viktora” címmel a malajziai angol nyelvű lap budapesti keltezésű tudósításában ír a szemléletbeli változásról és idézi Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellárt is, aki szerint „Orbán nem tévedett teljesen” a határvédelmi taktikájában. 

 

„Izrael és Törökország a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt” címmel a globális lap arról ír, hogy a két ország közötti több éves feszültséget követően legfelsőbb szintű képviselőik titkos tárgyalásokat tartottak Genfben, ahol igyekeztek elsimítani a kapcsolatok normalizálásának akadályait azután, hogy 2010-ben izraeli kommandósok tíz törököt megöltek egy Gáza felé „aktivistákat” /segélyt/ szállító hajón, olvasható az amerikai globális lap cikkében. /Ezzel ellentétben:/

 

„Török külügyminiszter: Izrael a kapcsolatok normalizálására csak egy feltételünket teljesítette” címen írt cikkében arról számol be, hogy a teljesített egyik feltétel Netanjahu bocsánatkérése volt a megölt törökökért. Ez 2013 márciusában megtörtént, amikor az izraeli miniszterelnök Erdogan török elnökkel beszélt telefonon. A második feltétel a megöltek hozzátartozóinak fizetendő kártérítés volt. Izrael 20 millió dollárt ígért, de még nem fizetett. A harmadik – és ez a legproblematikusabb Izraelnek, írja az angol nyelvű izraeli lap – a Gázai övezet tengeri blokádjának feloldása. Itt előrelépés még nem történt meg. 

 

„Paradox módon míg a nyugati média Basar al-Asszadot a nép erőszakos elnyomójának bélyegzi, a szíriai elnök továbbra is élvezi a nép támogatását. Mi a trükk?”, kezdődik a hírügynökség beszélgetése Steven MacMillan  skót geopolitikai elemzővel, aki emlékeztet arra, hogy a 2014 júniusi választásokon – amely egy fél évszázad után az első olyan választás volt, ahol több jelölt állt versenybe – a 17 milliós ország választóinak 88,7 százaléka rá adta szavazatát. A választásokat nemzetközi megfigyelők „érvényesnek és demokratikusnak” minősítettek. A nyugati média azóta is az elnököt hóhérnak, mészárosnak és despotának nevezi.

                                                                        *                *                *

Asszad a holland NOS tévécsatornának adott interjújában nevetve „köszönte meg” John Kerry amerikai külügyminiszternek, hogy engedélyt adott neki a maradásra elnöki székében. „Már csomagoltam a bőröndjeimet, de most kiderült, maradhatok”, mondta gúnyosan a szíriai elnök.

 

Az amerikai világlap rosszallóan ír arról, hogy Dilma Rousseff brazil elnöjk pénteken lecserélte az amerikai Chicago Egyetemen közgazdaságot végzett pénzügyminiszterét, Joquim Levy-t és helyette egy baloldali közgazdászt ültetett, „amit a piacok úgy tekintenek, mint ami gyengíti a kormány költségvetési szigorát”. E szigort Levy januárban kezdte meg, nem túlzott sikerrel, kommentálja a lap.

 

 

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére