Hogy került a Századvég a kitiltási botrányba?
2015.12.18. 19:05

Kiderült, hogy Vida Ildikó mellett legalább egy nem navos is felkerült az Egyesült Államokból kitiltottak listájára, amit egy amerikai cég, a Bunge Zrt. lobbistájának panaszaira reagálva állítottak össze. A pillanatnyilag rendelkezésükre álló félinformációkból, vélhetően anélkül, hogy kapcsolatba léptek volna az érintettekkel vagy a hatóságokkal.
Mindez azonban csak mellékes tanulsága a fővárosi főügyészség több mint egy éve megkezdett nyomozásának, amelynek eredményeképp december 11-én vádat emeltek T. V. ellen, aki 2014-ben még "egy információs technológiai és biztonsági szolgáltatásokat nyújtó cég ügyvezetője volt". A negyvenes budapesti férfit azzal vádolják, hogy vesztegetést színlelt és befolyással üzérkedett: azt állította, hogy kiterjedt politikai kapcsolatait kihasználva kedvező helyzetbe hozhatja az amerikai céget, ha az hajlandó megfizetni ennek az árát. Azt ígérte a Bunge lobbistájának, hogy Heim Péter közbenjárásával kijárja a cég számára kedvezőbb adófeltételeket, ha az amerikaiak cserébe egy 2 milliárd forintos tanulmányt rendel a Heim vezette Századvégtől.
Csakhogy, a Fővárosi Főügyészség közleménye szerint, T.V. nem rendelkezett azokkal a politikai kapcsolatokkal, amelyeket tőkésíteni szeretett volna. Nem ismerte Heimet, soha nem lépett vele kapcsolatba, így az áfa-törvény módosítására és annak "költségeire" vonatkozó ajánlatot sem kapott tőle soha. T. V. egy kamu sztorival akart leakasztani 2 milliárdot a Bunge-tól. A főügyészség nyomozói több ezer e-mail, sms és mms átvizsgálása után jutottak arra a következtetésre, hogy a Századvégnek semmi köze a korrupciós ügyhöz, T. V. visszaélt a gazdaságkutató és elnöke nevével.

Az amerikai cég lobbistája az ajánlatot hallva elment az amerikai követségre, ahol azt tanácsolták neki, keresse fel a NAV-ot, figyelmeztesse őket is a korrupciós kísérletre, és mondja el, hogy amennyiben nem javul a korrupciós ügyek felderítésének hatékonysága Magyarországon, Washington „lépéseket fog tenni". Majd a követség elkezdte összeállítani azt a kitiltási litát, amelynek a létezéséről 2014. október 16-án adtak hírt. Erre elsőként magát T. V.-t írták fel; Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint a NAV-vezér (és vélhetően több kollégája is – a szerk.) azért kerülhetett a kitiltottak közé, mert az amerikai követségen úgy látták, hogy az adóhatóság nem tett semmit az ügy felgöngyölítéséért.
Ha a T. V. ellen felhozott vádak megállnak, a férfi – aki szabadlábon védekezhet – 2-8 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.























































































