Én most jutottam el arra a pontra, hogy kivételesen nem filmekről vagy sorozatokról írok, hanem azokról a nőkről, akik szeretnének szülni, csak éppen (önhibájukon kívül) nem jön nekik össze. Rájuk valahogy senki nem gondol, pedig egyre többen vannak. Jó lenne, ha az ő helyzetükbe is belegondolnának azok, akik irigylésre méltó magabiztossággal kiáltják bele a világba a maguk igazát. Jó lenne, ha mindenki megtanulná: időnként jobb, ha befogjuk a szánkat.

Egy kedves barátnőm - nevezzük Dórának - 36. életévében jár, és ha minden jól megy, két hónap múlva jön világra az első gyermeke. Nem Dóra döntése volt, hogy ilyen későn szül. Évek óta kínkeserves harcot folytat ezért a babáért. Bár az is igaz, hogy nem egy gyerek volt a leghőbb vágya a 20-as éveiben. Tanult, utazott, dolgozott. Profi lett a szakmájában és (kapaszkodjatok meg) többet visz haza minden hónapban, mint a férje. A férje, akivel későn, a 30-as évei elején ismerkedett meg. Rögtön tudta, hogy ő lesz az igazi. Alig egy éves ismeretség után összekötötték az életüket és azonnal ráálltak a “gyerekprojektre”. Egy év elteltével aztán kiderült, hogy korántsem lesz ez olyan egyszerű, mint ahogy a szülésre rendre felszólító politikusok/közszereplők/akárkik szájából hangzik.

Ekkor jött a neheze. Megalázó, sokszor fájdalmas vizsgálatok, és ami még rosszabb: minden hónapban a remény és aztán a keserű csalódás. A kedves barátok, ismerősök és családtagok persze minden adandó alkalommal nekiszegezték a kérdést: mikor jön már a baba? Mikor lesz már szegény szüleidnek unokája? Ilyenkor nyelt egy nagyot és mosolyogva, vicceskedve válaszolt, pedig a legszívesebben rájuk ordított volna.

Három év harc után (mert harc volt ez a javából) végre összejött. Boldog, kiegyensúlyozott kismama. Aki hamarosan csodálatos édesanya lesz. Neki sikerült. Sok sorstársa van azonban, akik még mindig várnak a csodára és minden egyes nap küzdenek egy kisbabáért.

Arra biztatok mindenkit, politikust, közszereplőt, családtagot, barátot, hogy kétszer is gondolja meg mikor és mit mond egy gyermektelen nőnek. Nem csak azért, mert a szülés és a gyermekvállalás tényleg az a téma, amihez az érintetteken kívül az égvilágon senkinek semmi köze nincs, hanem azért is, mert