Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon csütörtökön a Fővárosi Törvényszék. A bíróság ugyanakkor a megismételt eljárásban felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a 49 halálos áldozatot követelő salgótarjáni  49 halálos sortüzekkel kapcsolatban. A törvényszék szerint Biszku bűnössége abban nem állapítható meg, hogy a sortüzekkel kapcsolatban a központi hatalom tagjaként felbujtó lett volna, ugyanis nincs bizonyíték a központi tűzparancsot illetően. Az ügyészség Biszku Béla ellen a rendszerváltás után 23 évvel, 2013 októberében emelt vádat, amelynek lényege, hogy a vádlott a forradalom leverése után részt vett a sortüzeket végrehajtó karhatalom megszervezésében és irányításában. Biszku Béla ügyvédje szerint szerint a döntés a magyar igazságszolgáltatás sikere.

Máthé Áron: Itt egy nagyon idős emberről van szó. Ilyen esetekben mindig kétértelmű a dolog: a legtöbben arra gondolnak, hogy az ilyen idős embereknek már a legfelsőbb fórum előtt kell számot adniuk. Ugyanakkor ez egy elsőfokú ítélet, tehát ne kapkodjunk el még semmit. Annyi biztos, hogy Biszku Béla az 56-os forradalom után után újjáépülő kommunista rezsim egyik szimbóluma volt.

M.Á.: Jogállami eszközökkel próbálunk egy nem- jogállamot tetemre hívni. Pszeudo-jog létezett, tudjuk, hogy a szocialista törvényesség mit jelent. Itt egy nagyon komoly hiátus van, mert az embernek az az érzése, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe a tágabb történelmi kontextust: azt, hogy kommunista pártok a szervezett bűnözés egyik formáját testesítik meg.

M.Á.: Folyamatban levő ügyről van szó, várjuk meg a további fejleményeket. 

M.Á.: Figyelembe kell vennünk, hogy az egész szabad világban kialakult a kommunizmussal való együttélés, egy kényszer, amelybe szépen lassan belekényelmesedtek. És figyelembe kell vennünk azt is, hogy ez a történet nem egy nagy háború nyomán szünt meg, hanem szép, csendes, alattomos módon kimúlt - és ilyen szempontból romhalmazt hagyott maga mögött - fizikai, anyagi és erkölcsi romhalmazt. Sajnos ilyen körülmények között olyan nagy szabású eljárás folytatására mint a Nürnbegi per nem volt lehetőség. Ezzel sajnos szembe kell néznünk. Azzal is, hogy a diktatúra bukása után nagyon erős ellenállás volt az igazságtételi folyamattal szemben a pártállam örökösei felől. Persze az is valami, ha egyáltalán egy szimbolikus ítélet születik a pártállamot irányító egyik fő vezető fölött. 

M.Á.: Ezt nem az én tisztem történészként megállapítani. Nekem, mint magyar embernek az a fontos, hogy legalább egy szimbolikus ítélet szülessen, tehát ki legyen mondva legalább egy esetben, hogy akik irányítottak azok voltak a bűnösök.