Annak ellenére, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kongresszusán sikerült valamelyest előre lépni a migrációval kapcsolatos ügyekben, a párt szövetségeseinek kritikái továbbra sem hatják meg a német kancellárt.

Ebből kifolyólag a kongresszuson elfogadott dokumentumban nem szerepel Merkel menekültpolitikáját bíráló bajor testvérpárt (CSU) és a szociáldemokraták (SPD) álláspontja. Így a kormányzó párt nem áll ki amellett, hogy kijelöljék a befogadható menekültek felső létszámhatárát, és amellett sem állt ki, hogy a biztonságos országokból érkező menedékkérőket a német határnál visszafordítsák.

Továbbá a kongresszuson nem oldódott meg igazán a schengeni-övezet kérdése sem, hiszen a német gazdaság rendkívüli mértékben támaszkodik a tőke, a munkaerő és az áru szabad áramlására, így nem érdeke visszavezetni a szigorúan ellenőrzött határvédelmet.

Ezen felül még mindig nem sikerült a német kancellárnak megértenie, hogy a migránsok kollektív, kvóta alapú elosztása Európa-szerte még mindig nem egy járható út, hiszen több tagország is jelezte – köztük Magyarország is –, hogy ezt nem fogja végre hajtani. Így hiába sürgeti Németország az Európai Bizottságot a 160 ezerre tömbösített menekültek elosztására, ez bizonyosan kudarcba fog fulladni.

Igen. A pártszervezet kongresszusán történt némi előrelépés azzal kapcsolatban, hogy a már elutasított menedékkérőket milyen gyorsított stratégia alapján telepítenék vissza. Ezen probléma kezelése érdekében egy, a menekülthullám előidézésének okait megcélzó megoldás-csomag is terítékre került.

Továbbá maga a kancellár is eljutott oda, hogy nyíltan ki merje mondani, a multikulturális ideálkép kivitelezhetetlen, és csak párhuzamos társadalmak kialakulásához vezet, amely önmagában vállalhatatlan. Merkel hangsúlyozta, hogy csökkenteni kellene az német határon keresztül érkező migránsok számát, amelyet egy közös, uniós határvédelmi projekt keretében képzelne el.

Az indítvány egy ezerfős, különleges határőrségi hivatal bevezetését foglalja magában, amely kifejezetten a migránsokra szakosodott feladatokat fog ellátni. A rend megőrzése, a gazdasági- és a menekültbevándorlók elszeparálása is a feladataik közé fog tartozni. Azonban a 28 uniós tagállam közül több ország ellenzi az indítványt, mivel tart attól, hogy elveszti a területi önrendelkezése feletti uralmát, amely így egy brüsszeli hivatal hatásköre alá fog kerülni.

(MTI)