Így kellene bombázni az Iszlám Államot
888.hu
2015.12.15. 17:00
Az ISIS-t nem lehet a levegõbõl legyõzni - ebben az elsõ pillanattól kezdve mindenki egyetértett. Ettõl még érdemes bombázni, de nem mindegy, mit és hogyan.
Egy háború megnyeréséhez szárazföldi erők is kellenek, de a politikai kockázatot jelenleg senki sem vállalja. A megoldás: majd a helyiek elintézik, a Nyugat meg csak szórja a bombákat. A légicsapások napi 11 millió dollárba kerülnek, és már több, mint egy éve zajlanak. De csak az utóbbi hetekben célozták meg az olajinfrastruktúrát, ami az Iszlám Állam bevételeinek nagy részét adja.
Az ISIS egyik legnagyobb újdonsága, ami megkülönbözteti a többi terrorszervezettől, hogy pénzügyileg független, önfenntartó. Bevételeinek elenyésző része származik külső adományokból, ehelyett adót szednek, olajjal és rabszolgákkal kereskednek, zsarolnak, illetve eladják azokat a műkincseket, amelyeket épp nem semmisítettek meg. Óriási pénzük származott egyszeri nagy zsákmányolásokból, tavaly például több milliárd dollárnyi vagyonhoz jutottak moszuli bankok és katonai létesítmények elfoglalásával. Az ISIS újabban pénzügyi problémákkal szembesül, ezért adóemelést és kiadáscsökkentést is eszközölt, például a harcosaik is kevesebbet keresnek.
Fix havi bevételük nagy része a kőolaj nyomott árú értékesítéséből származik. A terroristák befolyása alá tartozik a lelőhelyek többsége, amely révén naponta több, mint 1 millió dollár nyereséghez jutnak még úgy is, hogy a világpiaci ár töredékéért adják el.
Azt, hogy mennyire fontos az ISIS számára az olaj, bizonyítja a líbiai tevékenységük. Kiemelt céljuk, hogy az olajlelőhelyek elfoglalásával megerősítse bevételeit, és mediterrán hídfőállást hozzon létre, ahonnan könnyeben veheti célba Európát.
Bár a világot a török vezetés szerepe foglalkoztatja, a terroristák valójában nemcsak az exportra hagyatkoznak. A nyers olaj egy részét helyben adják el, a kereskedők maguk küldenek teherautót a kutakhoz, a legtöbben 10 dolláros hordónkénti profitért azonnal tovább is értékesítik kisebb szereplőknek. Egy másik jelentős hányad a finomítókba kerül, amelyek többsége szintén az Iszlám Állam kezében van.
Nem véletlen, hogy a britek rögtön egy olajmezőnek mentek neki, néhány órával azután, hogy a parlament megszavazta a bombázást, a gépek már a levegőben is voltak. November óta a koalíció és Oroszország is támadja az Iszlám Állam olajinfrastruktúráját.
December 1-ig összesen 59 ezer koalíciós légi bevetés történt, ebből 8573 volt légicsapás, aminek közel 80 százalékát az USA hajtotta végre. Novemberben több bombát dobtak le a dzsihadistákra, mint korábban bármikor.
A tavaly augusztus óta, légitámadások során megsemmisült 16 ezer célpontból mindössze 260 volt az olajinfrastruktúra része.
Már látszódnak az első sikerek: decemberben 30 százalékkal csökkent a kitermelés a két legnagyobb olajlelőhelyen. De az éremnek van egy másik oldala is, egyre több civil esik áldozatul a bombázásoknak, mivel a logisztika és a kereskedelem rengeteg helyi embernek biztosítja a megélhetést. Amerika most hasonló dilemmával szembesül, mint a vietnami háborúban, ellenfelei ugyanis a frontvonal vagy katonai létesítmények helyett civilek lakta területen rejtőzködnek.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
