Thomas de Maiziere, a német belügyminiszter a Welt am Sonntag című lapnak adott interjút. A miniszter most Merkel helyett a magyarok nyakába varrná a felelősséget.

A miniszter a lapnak elmondta, Angela Merkel nyitott határok politikája nem idézett elő szívóhatást, a menedékkérők számának növekedése már augusztus közepén elkezdődött. Mint fogalmazott, a döntést Merkel azokkal a menekültekkel kapcsolatban hozta meg, akik:

– mondta a belügyminiszter, majd hozzátette:

A miniszter szerint a magyar intézkedés célja az volt, hogy csökkentsék a menedékkérők számát, a döntés üzenete azonban az volt, hogy a migránsoknak igyekezniük kell, ha Európába akarnak jutni.

A miniszter szerint nem igaz az állítás, miszerint Németország túl későn ismerte fel a migrációs-válság intenzitását. Elmondta, hogy bár évek óta ismert a jelenség, hiszen az olaszországi Lampedusa szigetére már régebben is érkeztek menekültek, de a balkáni migrációs útvonalon kibontakozott folyamat váratlan volt, és azt senki nem látta előre januárban, februárban vagy márciusban.

De Maiziere válaszában elmondta, hogy szeptember végén és október elején többször kellett egyeztetnie a tartományok vezetőivel, mivel azok jelezték, hogy befogadókapacitásuk határához közelítenek. A miniszter hozzátette, hogy "egyesült erővel" sikerült megoldani a helyzetet, azt azonban ő maga sem tudja, hogy ez így marad-e a közeljövőben.

A határok lezárásával kapcsolatban a politikus elmondta, hogy a kérdés már szeptemberben felmerült a kormányban, hogy tudniillik megtagadják a belépést a migránsoktól a bajor-osztrák határon, de végül a határellenőrzés visszaállítása mellett döntöttek. Németország ugyanis Európa közepén fekszik, a schengeni övezetből igen sokat profitál, így nem zárhatja le határait "könnyelműen." A miniszter hozzátette: "tartós megoldásra" van szükség, és elsősorban az unió külső határainak védelmére kell fókuszálni.

A miniszter véleménye szerint az uniós határőrizeti ügynökséget (Frontex) tovább kell fejleszteni. Ki kell építeni ugyanis egy "európai parti őrséget", amely a tagállamok többségi döntése alapján – akár az érintett ország beleegyezése nélkül – átveheti a határőrizetet a tagországtól, hosszabb távon pedig:

A belügyminiszter szerint egyelőre ez még csak a jövő, a jelenben ugyanis a Frontex már meglévő egységeivel kell megvédeni az Európai Unió külső határait. Példaként említette, hogy a szervezet visszavontathatna hajókat oda, ahonnan jöttek.

A miniszter az interjúban kitért a bevándorlási válság és a terrorveszély lehetséges összefüggéséről. Az erre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy vannak összefüggések, hiszen a szíriai polgárháború és terror nélkül nem érkezne ennyi ember Európába. Azonban hozzátette, hogy a két dolgot nem szabad "szükségtelenül összemosni."

A november 13-i párizsi merényletekkel kapcsolatban elmondta, hogy csak egy elkövetőnél találtak szíriai útlevelet, és a merénylőt több ponton regisztrálták a balkáni migrációs útvonalon, de a biztonsági szervek szerint könnyen meglehet, hogy az útlevél csak egy szándékosan elhelyezett nyom, amely

Thomas de Maiziere az interjú végén kitért arra, hogy a hatóságoknak ébernek kell maradniuk. Németország ezért is tért vissza a menekültügyi eljárás korábbi gyakorlatához, hogy ismét teljes körű, személyes meghallgatásra is kiterjedő eljárást folytatnak a szíriai kérelmezőkkel kapcsolatban. Hozzátette: több száz értesülést szereztek arról, hogy a menekültek között terroristagyanús személyek lehetnek, de mindegyiket leellenőrizték, és egy sem bizonyult valós állításnak, de vannak még folyamatban lévő eljárások.

(MTI)