Az Alapjogokért Központ elemzése szerint az Európai Bizottság már nem a „jogok őre.”

A szervezet összegyűjtötte a Bizottság által kifogásolt magyar rendelkezések pontos jogszabályi környezetét, ezek alapján:

- a magyar szabályok biztosítják a hivatalos iratok lefordításának lehetőségét,

- a bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, a hatósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára,

- az EU-jog nemzeti hatáskörbe utalja annak meghatározását, hogy a kérelmezőnek jogában áll-e a tagállamban maradni a jogorvoslati kérelem elbírálásáig,

- az EU-jog nem ír elő rendelkezést a bírósági eljárásban történő személyes meghallgatás kapcsán,

- az szintén tagállami kompetencia, hogy a szakvizsgával rendelkező bírósági titkár milyen esetekben járhat el. A magyar törvények szerint pedig menekülteljárásokban bírósági titkár alkalmazása teljesen jogszerű, egyben a bírák tehermentesítését is szolgálja.

Az Alapjogokért Központ emiatt úgy véli, hogy a Bizottság által indított eljárás nemcsak alaptalan, de jól mutatja, hogy az unió nem akarja megoldani a migrációs válságot. A Jean-Claude Juncker által vezetett testület ugyanis éppen azokat a magyar szabályokat kifogásolja, amelyek révén Magyarország úgy tudta enyhíteni az országra háruló migrációs nyomást, hogy közben egyedülállő módon minden uniós jogot betartott, illetve a migránsokkal is betartatta azokat.

A központ szerint a biztosoknak a kvótarendszer kierőszakolása helyett inkább egy olyan jogszabálytervezetet kellene dolgozniuk, amely végre új alapokra helyezné az unió menekültpolitikáját.