Az idén Németországba érkezett migránsok száma elérte az egymilliót. Németország lakossága a legutóbbi népszámlálásból származó hivatalos adat szerint 81,2 millió fő. Így, az egymillió menedékkérő 1,23 százalékos népességnövekedést jelent. Az érték felülmúlja az UNHCR, a Frontex és a német hatóságok előrejelzéseit is. A migránsokat regisztráló hivatal becslései szerint a migránsok száma egymilliónál is magasabb lehet, mert még mindig vannak olyan bevándorlók, akik nem kerültek be a nyilvántartó regisztrációs rendszerbe. A német és a francia belügyminiszter egyetért abban, hogy a migrációs hullámot csökkenteni kell. A miniszterek elutasítják a terroristák és a migránsok közti áthallásokat. A migránsok mellett a szélsőségesek száma is növekszik Németországban. Az állam tehetetlen. A neonáci Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) működését már több mint tíz éve próbálják betiltani, de eddig sikertelenül. A német felsőház nemrég újabb keresetet nyújtott be az alkotmánybíróságnál, indítványozva a párt beszüntetését. A tárgyalás dátumát 2016-ra tűzték ki.

Az egyre fokozódó és nagyrészt kezeletlen helyzet miatt Európában megerősödtek a szélsőjobboldali pártok és a civilek között is megjelentek a muszlimellenes tevékenységek. Németországban, Finnországban és Svédországban is történtek gyújtogatások migránsszállásokon. A társadalmi feszültségekre válaszul egyre több ország szigorít menekültpolitikáján. Úgy vélik, ha kevesebb migránst engednek be, úgy a migrációs és a társadalmi frusztráció is csökkenhet. A svédek, a norvégok, lengyelek és a dánok után, most a Finnország szigorít migránspolitikáján. Az intézkedések értelmében ezentúl nem kaphatnak átmeneti tartózkodási engedélyt egyes dél- és kelet-afganisztáni tartományokból érkező bevándorlók. Továbbá Helsinki a tervek szerint hat menekültközpontot bezár vagy korlátozza azok működését, miközben két új kitoloncolási központot létesítenek a határ mentén.

Az Európai Parlament elnöke szerint széteshet az unió, és támogatóinak nagyon erősen küzdeniük kell azért, hogy ez ne történjen meg. A Die Welt című lapban megjelent interjúban az Schulz elmondta, hogy a veszély oka az EU közösségén belül működő erők – mint például a nacionalizmus, a “határok és a falak Európája”. Az EP elnöke szerint az, hogy számos kormány visszafordul a nemzeti gondolkodási mintázatok felé, végzetes, mert egyetlen tagállam sem tud egyedül megbirkózni a migráció, a klímaváltozás, a terrorizmus, a kereskedelem, a nemzetközi bűnözés kihívásaival. Schulz szerint a megoldás kulcsa Angela Merkelnél és a szociáldemokrata alkancellárnál, Sigmar Gabrielnél van, akik azért harcolnak, hogy a válságot EU közössége együtt oldja meg, és ne hagyja magára olyan tagjait, mint Németország, Svédország, Ausztria vagy Olaszország.