A japánok nem törődnek a nemzetközi tiltással, a környezetvédők tiltakozásával, vagy a nemzetközi közvélemény negatív ítéletével – a bálnavadászat nemzeti hagyományuk része, a bálnahús étrendjük fontos eleme, állítják, és a vadászatok újrakezdését a társadalom széles rétege támogatja. Ezért is dönthetett a japán kormány úgy, hogy egy év után, legkésőbb jövő márciusban újrakezdi a déli vizeken a cetek kereskedelmi célú vadászatát, és évi 333 vizi emlős húsát teszi a japán konyhaasztalokra.

Bálnavadászatok során 2005 óta kb. 3600 állatot ejtettek el, állatonként legfeljebb 9 tonna húst dobtak piacra. A vadászok fő célpontja a balaenoptera bonaerensis, azaz a déli csukabálna a déli féltekén előforduló, második legkisebb barázdáscet faj; természetvédelmi státusza vitatott, egyesek veszélyeztetett, mások sebezhető fajként tartják számon.

A bálnavadászattól Ausztrália kezdeményezésére 2014-ben nemzetközi bírósági ítélet tiltotta el Japánt, miután évi 850 csukabálnát és legalább 50 veszélyeztetett barázdásbálnát ejtett el – ezt a rendelkezést azóta sem másították meg. Ausztráliában nemrég 1 millió dollárra büntettek egy japán céget, amiért 2008 óta sorozatosan megszegte a bálnavadászat korlátozására vonatkozó nemzetközi egyezményeket. Ha Japán szomszédai bedühödnek a kormány döntésén, könnyen lehet, hogy drága pénzt fizetnek majd a szigetország lakói a mindennapi bálnafalatokért.

(Times Of Japan, Guardian)