Recep Tayyip Erdogan elnök szerdán egyértelművé tette: a török határ- és légvédelmi intézkedéseken nem változtat, országa légterét megsértő orosz vadászgép lelövéséért pedig nem kér bocsánatot. Vlagyimir Putyin erre légvédelmi rakétarendszereket vezényelt Szíriába, hogy az ott bombázó gépeit megvédje, és a török határhoz közeli, elsősorban türkmén célpontokat bombázott szerdán, annak ellenére, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, "nem áll szándékunkban háborút vívni Törökországgal." Az orosz kormányfő gazdasági bosszút emleget; Dimitrij Medvegyev szerint az orosz-török közös projekteket lemondhatják, a török cégeket kizárhatják az orosz piacról, az orosz turistáknak pedig megtilthatják a beutazást a török riviérára. A két ország közti energetikai együttműködésről nem ejtett szót.

Angela Merkel továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy elengedhetetlen a schengeni övezet fenntartásához a migránsok kvóták alapján történő szolidáris szétosztása, valamint egy állandó menekült-elosztási rendszer létrejötte. A német kancellár tervével szemben egyre többen emelik fel a hangjukat. Az Európai Bizottság német tagja, Günther Oettinger szerint ugyanis a német menekültügyi szabályozás is felelős az európai migrációs válság kialakulásáért, és a számos tagország által elutasított menekültkvóták rendszere sem célravezető. Oettinger szerint kvóták helyett inkább egy teljesítőképes határvédelmi hatóságra lenne szükség. A kvótarendszert egyébként Magyarország mellett Szlovákia is bíróságon támadja, szerdán meg is kezdték a beadvány előkészítését. Az új lengyel miniszterelnök. Beata Szydlo pedig kijelentette, hogy országa a párizsi merényletekre tekintettel elutasítja az EU által előírt a 4500 migránst, akiknek a befogadásáról még az előző kormány egyezett meg. 

Az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a keddi, legalább 12 halálos áldozattal járó tuniszi robbantásért, amely az elnöki őrséget célozta. Tunézia a merényletet követően szükségállapotot rendelt el, lezárta Líbiával határos átjáróit, és 6000 zsoldossal erősítette meg a főváros védelmét – elsősorban a Szíriából visszatérő, a Da'es kötelékeiben szolgált szélsőségesek újabb támadásaitól tartva. Bár idén már három merényletet követtek el iszlám szélsőségesek Tunéziában, a 2011-es arab tavasz óta ez volt az első robbantás az ország fővárosában. Az Iszlám Állam oldalán harcoló több mint 3000 tunéziai visszatérésével azonban egyre több hasonló incidensre számít a tunéziai kormány, amely ezért joggal tart attól, hogy a térségben egyedülálló politikai és gazdasági stabilitása megbomolhat.